Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Gömöry János: A nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek

— már nem járatják magyar iskolába sem. Holott ezt nem kívánja tőlük senki sem. Egyáltalán elharapódzott az a téves nézet, hogy aki állami szolgálatban van és ha magyar származású is, szakítania kell régi körével és gyermekeit már csehszlovákoknak kell nevelnie. Nem hiszem azonban — mellesleg megjegyezve, — hogy ezzel az eljárással rokonszenvet váltanának ki ezek a magyarok például a esetiekből. Épp azért nem, mert ők kisebbségi sorsuk idején is híven ragaszkodtak nyelvükhöz, kultúrájú kihoz és így természetesnek találják most, hia ugyanezt tapasztalják a csehszlovák állam magyar alattvalóinál.

Állami érdek — véleményem szerint — kiirtani e téves nézetet. A magyar kultúra állami közegeit az államhatalomnak egyenesen utasítani kellene arra, hogy legyenek a magyar kultúra aktív munkásai és minősítésűikben jelezni is kellene, mennyiben vettek részt a magyar társadalmi és kultúrális életben. Hiszen ez egyébként is hivatásukkal együtt jár.

*

Kultúráílamban élünk és a kultúrélet legmagasabb szerveitől, az egyetemektől várjuk és reméljük, hogy a társadalmat és annak vezetőit reánevelik az itt élő kisebbségek nemzeti érzésének és kultúrájának megbecsülésére.

Az egyetemek mindenkor kiváló szerepet töltöttek be a kultúremberiség és a nemzetek életében. Az itt lévő egyetemek tehát nem lehetnek közönyösek reánk nézve. Ezeknek szellemét ismernünk kell. S ezek közül elsősorban — már csak múltjánál fogva is —• a prágai egyetemet.

A prágai egyetem, amely iKözépeurópa legrégibb egyeteme (1348), előbb keletkezett a németországi egyetemeknél is, először vetette fel a nemzetiségi kérdést. Hallgatósága a középkorban nemzetiségek szerint tagolódott. A cseh, bajor, szász és lengyel nem