Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Borsody István: A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség
De nemcsak a jogi viszonyok nehezítik meg a mai kisebbségi létet, hanem a világpolitika háborúutáni fejlődése is. A békeszerződések az elnyomott nemzetiségek fölszabadítását célozták. Valóban a 60 milliónyi háborúelőtti „nemzetiség" a békeszerződésék intézkedései folytán 20 milliós „kisebbségre" változott. A békeszerződések a nemzetek fölszabadításának szellemében kívántak eljárni s intézkedéseikkel a nemzetiségi jogok évszázados bajait óhajtották enyhíteni. Ennek megfelelően a közvetlen háborúutáni évek hangoztatták is a kisebbségi politika fontosságát. De ez a tendencia a háborúutáni világ kríziseiben egyhamar háttérbe szorult. Az európai politika súlyos nemzetközi problémákkal volt állandóan elfoglalva. Általában a demokrácia kríziséről beszélünk ma és joggal, mert az általános fejlődés a demokráciáit elhagyni látszik és helyét a diktatúra hódítja meg. A kommunizmus Oroszországban, a fasizmus Olaszországban, a nemzeti szocializmus diadala Németországban az állami fejlődés új fejezeteit nyitotta meg Európában. A keresztény államfelfogás szerint az állam csak eszköz, formája a társadalmi együttélésnek és az államban az egyén szabadsága csak annyiban korlátozandó, amennyire azt a közösség érdeke megköveteli. Ezzel szemben a modern diktatórikus rezsim az állam mindenekfölöttiségét hangoztatja, az államban minden és mindenki az államot szolgálja, a nép van végeredményben az államért s nem az állam a népért. A francia forradalom szabadságeszméjének bukása ez és a modern demokrácia csődje. Ebben a légkörben természetes, hogy a nemzetiségi jog fontossága eltörpül. A mai világ - szellem: a totalitás szelleme. A totalitás nem ismer kisebbségeket, a totalitás a Teljes és maradéktalan egységet vallja — az állaim érdekében. A totalitás a kisebbségek ellensége. Természetes, hogy a demokrácia országában is ilyen időben a kisebbségek problémái más színben tűnnek
