Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Borsody István: A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség

emberi jogait diadalra vigyék a despotizmussal szemben. Hellas szabadságiharcában Törökország ellen olaszok, franciák, angolok tömegesen vesznek részt. A nemzeti szabadság szolgálatában lábra kap a nemzetközi testvériség is: a nemzetiség jogaiért száll síkra Európa. Mickiewicz kijelenti, hogy bárhol harcolnak is az elnyomatás ellen és a szabadságért, a lengyelek saját hazájukért folytatott küzdelmet látnak ebben. És egész Európa lázban égett a szabadságért, mindenki mindenkivel és mindenki ellen harcolt a nemzetek szabadságáért és közben diadalmaskodott a XIX. század nacionalizmusa, amely nem a nemzetiségi jogok elismerését jelentette, hanem a nemzeti állaim eszméjének tekintet nélküli érvényesítését. Az alkotmányos demokráciák modern vívmányai csak ,az emberi jogok individuális természetét fogadták el, miközben a nemzetiségi koilekt'ívumok ki lettek szolgáltatva az államokról alkotott organikus fölfogásnak, amiben a nemzeti államra törekvő nacionalizmus misztikus igazolását kereste. Hegel államtana irányítja a gondolkodást: eszerint az állam organikus egyéniség, elemi erővel fejlődik, kitör a természet tudattalanjából és a társadalmi organizáció öntudatában nyer kifejezést. Az állam dübörgése elnyeli a népeket és úgylátszik, hogy a francia forradalom nagy eseménye, mikor a nép életet öntött az élettelen államba, elhomályosodik, mert az állam lép előtérbe a népek rovására és ahogy Rád! írja: „minél keletebbre megyünk, annál jobban elnyeli az állaim a lakosság édekeit".

*

A békeszerződések új fejezetet nyitottak a nemzetiségi jogok történetében: a népek önrendelkezési joga újra nyilvánosságra hozta ezt a lappangó problémát. És ettől az időtől fogva mi csehszlovákiai magyarok —mint kisebbségi nemzet, — mi is a nemzetiségi jogokért folytatott történelmi küzdelem aktív szereplői