Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Borsody István: A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség
BORSÓDY ISTVÁN: A NEMZETISÉGI JOG ÉS A MAGYAR KISEBBSÉG A modern állam eszméje a XVIII. század folyamán bontakozik ki. Az abszolutisztikus fejedelemség céltudatos centralizmusa megszüntette a feudális különhatalmakat és egyetlen érdeket érvényesített minden téren: az állam érdekét. Ez a centralizáció hozza meg az egységes államcélt, mely előtt minden más szeparatista erőnek meg kellett hódolnia. A hadsereg ezentúl nem egyes fejedelmeket szolgál, hanem az egész ország érdekeit védi minden külső és belső ellenséggel szemben. A közigazgatás megszervezi az állam centralisztikus berendezését és a merkantilizmus gondoskodik arról, hogy az állam összes gazdasági erői egy cél szolgálatában működjenek, kiemeljék az állam gazdaságii egységét s hirdessék az állam függetlenségét a külső erőkkel szemben. így alakul ki a modern állameszme. De a nép, amely az országban élt, nem jutott szóhoz ebben az egységes államban, mert iaz abszolutizmus, amely a centralizációt elvégezte, kemény kézzel uralkodott műve: az állam fölött. Pedig az állam a történelem erői szerint a népnek készült. Az állam csak élettelen keret volt, amelyet a népnek kellett élettel betöltenie. A centralizált állaim a modern emberi társadalom együttélési formája lett. A nép ebben az államban é.lni akart s rohamra indult az állam ellen. Ezzel kezdődik az emberi szabadságért és a nép jogaiért folytatott küzdelem. A szabadság gondolata és vágya jellemzi a modern világ történetét és a szabadság kérdése ma éppoly aktuális, mint a nagy francia forradalom idején, mikor először süvített végig a világon a „liberté" fölrázó eszméje.
