Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Váljok Sándor: A szlovenszkói magyar népnevelés és problémái

Negative jobban lehet dolgozni — és a népnevelés szempontjából bizonyos mértékig ez is elégséges —, mert a népi kultúra negatív változása, romlása szemünk előtt játszódik le.

Ha ebből a szemszögből közelítjük meg a kérdést, két dolgot vizsgálhatunk meg: a népi kultúra, a magyar ember, ismeretanyagát és szellemi hagyományainak állapotját. Természetesen mindig az adott szükségletekhez viszonyítva.

Az első szempontnál az első benyomása mindenkinek, aki a magyar nép praktikus ismeretanyagát figyeli, az, hogy az nem elégséges helyzetbeli szükségleteihez (politikai, gazdasági, kultúrális, egészségügyi). Kikerülve a tétlenséget nyújtó állami mindenhatóság alól, helyzete megváltozott. Eddig az állam gondolkodott helyette, ma ezt magának kell elvégeznie. De ehhez nem elégséges (nem jó) az eddigi műveltségi anyaga és intelligenciája. Megváltozott a termelési mód és a piac-politika; az eddigi egy oldalú szemtermelés helyett más terményekkel kell kisérletezini. A falube betört a modern áramlat a maga szervezeteivel: a pártpolitikával, szövetkezettel és a kultúregyesületekkel. A népvezetők hiányában ezeknek a vezetése a rangosabb és módosabb gazdák kezébe kerül; olyanokhoz, akiknek egyátalán nincs tudásuk ezek elvégzésére. A vezetéshez került emberek nagy százalékában megvan a készség dolgozni, de az előbb említett okok miatt a minden jószándék mellett is csak torzó marad a munkásságuk, feltéve, hogy nem siklanak le valamilyen más síkra. Ezt a tehetetlenséget minden, parasztvezetővel beszélő ember tapasztalhatja; ugyancsak látható az a lelki meghasonlás, ami ezeknél az embereknél kifejlődik és ami előbb-utóbb a népi kultúra összeomlásához vezethet. Más részről tragikus elgondolni, hogy ilyen kezekre van bízva a magyar nép túlnyomó részének a nemzeti, politikai és anyagi sorsa.

Itt eddig csak a praktikus ismeretekről beszéltünk. Most a nemzeti műveltséget nézzük! Azért vettük a praktikus ismereteket első helyen, mert a szlovenszkói magyar nép ismeretanyaga, műveltsége előbb került válságba és kihatásai pillanatnyilag erősebbek, mint a nemzeti művelődésé.

A nemzeti művelődés szempontjából a magyar népet három részre lehet osztanunk. Az első kettőbe a 35-évig, a másikba a 35-től felfelé eső koruakat vehetjük; a harmadik a kisebbségi generáció, amelynek érdekes viszonya van a népi kultúrához.

A nemzeti művelődés (a történelem ismerete, a szülőföld szeretete) legerősebb a 35-től idősebb embereknél. Bennük erősen él az összetartozás ösztöne és a felelősség; igaz.