Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-03-01 / 3. szám - Színház, film, rádió - V. S.: Rádió

tudná hozni a darab ízét. Még a jó hangjátékok megját­­szásához sincs együttes, amit Lányi Menyhért díjazott da­rabjánál láttunk. A hangjáték a hallgató v követelményeire épült fel, de a rosszul össze­válogatott hangszínben és a nem tökéletes hangkulisszák­ban majdnem elveszett a da­rab. A szlovenszkói magyar iro­dalom terén is elvégezte kö­telességét a rádió. A kézirat­esttel sok írót hozott a közön­ség elé, sőt még olyan köny­vekből is adott ízelítőt, ame­lyek vagy egyáltalán nem, vagy pedig nehezen kerülnek az itteni magyar könyvpiacra. Két írót emelünk ki: január 17-én Szombathy Viktor kíván­csian várt regényéből, a „Zöld hegyek balladájából" hallottunk részletet, más alka­lommal meg Tamás Mihály re­gényéből a „Két part között fut a vízből" közvetített a rádió. Egyre erősebben tapasztal­juk a rádió érdeklődését a magyar népköltészet és a népszokások felé. E téren po­zitív munkát végez; sok kiha­ló népszokást támaszt fel és ismertet meg a magyar közön­séggel. Ezekben a közvetíté­sekben a magyar lélek szólal meg a rádióban, az a lélek, amely egyébként hiányzik a magyar műsorból. Erre vezet­hetjük vissza azt a nyugodt közönyt is, amelyet az itteni magyarság mutat a magyar műsor iránt. A helyszíni közvetítések be­vezetése út a közöny megtö­rése felé. Persze ez csak első lépés; addig, hogy kultúr­­szükséglet legyen ez a műsor, nagyon hosszú út vezet. Azt hisszük, hogy nehezen ér el az út végéig a rádió, legalább is az utolsó műsorpolitika és előadások alapján ez a meg­győződésünk. V. S.

Next

/
Thumbnails
Contents