Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-03-01 / 3. szám - Szombathy Viktor: Szlovenszkói magyar színészet 1936 elején

A közönség azonban beleszól. Beleszól s azt követeli, hogy az igényesebb színházjáró iis megkapja a maga művészi értékű színházi estéit. ★ A kisebbségi színháznak különleges feladatai van­nak. Meg kell ismertetnie a közönséget az értékesebb színdarabokkal, még akkor is, ha az nem hoz kellő jö­vedelmet. Jó színészekkel jó színdarabokat adatni elő! Emelni a közízlést, hozzásegíteni a tömegeket ahhoz, »hogy vidéken is tanulja megbecsülni és érté­kelni a „rangos színpadot". Műkedvelőink úgyis elle­pik színpadjainkat a napi színműirodalom olcsóbb ter­mékeivel, vagy a népszínművek őseivel, — szükséges tehát, hogy legyen néhány dobogó Szlovenszkón, ahonnan az ízes magyar nyelv szól, remek szerzőkön keresztül. A szlovenszkói színházaknak nem lehet cél­ja, hogy kérészéletű kis körúti újdonságokat mutasson be örökké, hanem műsoron kell tartania legalább tíz olyan színdarabot, amely örök érték, amely időtálló s amelynek megtekintéséhez úgy járulna a közönség, mintha zarándokútra menne. Zarándokúira tiszta, cso­datévő gyógyforrásokhoz. * Szlovenszkói illetőségű színésziifjakat kellene ké­­peztetnünk művészekké. Szlovenszkói szerzőket bíztatni darabírásra: ha már kísérleti színpadnak tekintettük a szlovenszkói szín­padot, ékkor legyen ez a színpad valóban kísérleti színpada a szlovenszkói szerzőnek is: itt lássa szem­­től-szembe darabját, itt javítsa s innen vigye diadalra. Ehhez azonban a színészek szíves, lelkiismeretes já­téka kell, mert hiszen nem titok, hogy „szlovenszkói szerző" darabjával nem a leglelkiismeretesebben bánnak el színészeink. Amit viszont mi készek volnánk szerződésszegésnek tekinteni. ¥

Next

/
Thumbnails
Contents