Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-03-01 / 3. szám - Kovács Endre: Az új humanizmus
KOVACS ENDRE: AZ ÚJ HUMANIZMUS. Mindazok, akik korunk tudományos irodalmának termékeit figyelemmel kisérik, egy minduntalan visszatérő kifejezéssel fognak találkozni. Ez a refrénszerű akkord a humanizmus. A nyugateurópai államokban éppúgy, mint nálunk Középeurópában kezdeményezések történnek a szellemi élet területén, melyek ezt a nagy tradícióval rendelkező jelszót írják zászlajukra. A legfelületesebb szemlélő számára is van valami radikálisan újszerű abban, hogy manapság, amikor az ellentétes társadalmi és politikai erők (fasizmus — demokrácia, kereszténység — új pogányság) már-már lehetetlenné tettek minden kísérletet, amely akár a józan ész, a ráció, akár az aurea mediocritas elve alapján egy szolidabb, a szélsőségek harcában tartózkodóbb álláspontot mert volna képviselni, épp most, midőn az új világháború rémes látomásai hol itt — hol ott merednek elő, hogy kigúnyoíják mindazt, amire az ember évezredek keserves izzadsága árán büszkén szokott hivatkozni, mint emberiességének fényes bizonyítékaira,— annyi sok évtized után megsokasodnak Európában az. új humanizmus prófétái. Mert ez a humanizmus ma már itt van, mint nemes tűz lobog legjobbjaink bensejében s külső megnyilvánulásai is jelentősek. Ennek az új humanista kultúrának Franciaországban olyan nevek a képviselői, mint André Gide, Valéry, Schlumberger, Angliában Huxley, Priestley, C. Houghton, a németeknél Karl Jaspers, a cseheknél Masaryk és F. X. Salda s végül nálunk Babits, Németh László és az Apollo mozgalom fiataljai. Megkíséreljük egy rövid tanulmány keretében végigtekinteni a háború utáni Európa szellemi életén s felvázolni az eredőket, melyek ezt a mai humanista visszahatást létrehozták s egyben az új mozgalom jelentőségét megmérni. * A háború utáni európai tudat első lenyűgöző élménye О s - wald Spengler nevéhez fűződik. A német kultúrfilozófus kétkötetes már súlyára nézve is óriási kultúrtörténelmi munkája, az „Untergang des Abendlandes" (Nyugat alkonya) hosszú évekre rányomta bélyegét nemcsak a német, hanem az egész európai kultúrvilágra is. Spengler munkája tulajdonképen drámai hősköltemény azzal a különbséggel, hogy elvérző hőse nem valami személy, hanem az egész európai kultúra. Spegler szociológiai felfogása annyira ismeretes a
