Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-03-01 / 3. szám - Demjén Ferenc: A lélek

jártam csak két iskolát, mert szegény volt az apám, meg a tehenet, meg a libákat kellett őrizni...

— Hát

mondja meg nekem Horvát gazda, miért énekel maga mindig? — szólt bele az egyszerű, mesélő szavakba Kiss tiszteletes.

Horvát András arcán halvány árnyékok futottak keresztül, mint miikor a nap előtt felhőket seperget a szél. Pillanatig hallgatott, majd a Riska tehén fején elsimította a szőrt és úgy válaszolt. Halkan, csendesen mondta, mint aki szégyenli:

— Nem

is tudom. Csak úgy jön. Már magam is gondolkodtam rajta úgy néhanapján, de .. ■

— Csak

mondja meg bátran, nem mondom én azt el senkinek, — bíztatta Kiss tisztelet.es

.

— Hát

azt hiszem, hogy azért, mert a háború alatt mindig a levegőbe lőttem. Azóta engem valami belülről énekeltet. Nem tudom én mi az, de énekelnem kell, mert másképpen nem érzem jól magam.

— Köszönöm,

— mondta hirtelen Kiss tiszteletes és a kezét nyújtotta. — Hát Isten áldja. Jó éjszakát. Csak ezt akartam tudni.

— Szívesen,

tiszteletes uram, — mondta már vidáman Horvát András és megfogta a jármot s a tehénkék tovább mentek éneklő gazdájuk után.

A kapú, mint rendesen estére, már nyitva volt. Bent az ól előtt állt meg mindig a szekérrel, aztán kivette a járomszegéket s a két tehénke rögtön kivette a fejét a járomból és besétált az ólba. A jászol elé álltak, hol már várta őket a jó korpás moslék. Horvátné is rögtön ott termett és kifejte a kétliternyi tejet a vacsorához- Csak a szükséges mennyiséget fejte ki, mert a többi kellett a kis hornyuknak- Éppen felállt a fejősből, mikor megszólalt az úra.

— Hallottál

már ilyet, Ilona. Megállít a tiszteletes úr az előbb, hogy hazafelé jöttem és azt kérdezte, hogy mért éneklek én mindig. Csak ezt kérdezte és hogy