Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-12-01 / 10. szám - Boross Béla: A szlovenszkói magyar tanítóság és a tankönyvirodalom

viseljük?! Ha a tankönyvek nívójából vonta le ezt a súlyos konzekvenciát, akkor is igazságtalan, mert a szlovenszkói magyar szépirodalom táviról sem tud fölmutatni a tankönyv­irodalom kvalitatív értékeivel arányos eredményeket, holott a szlovenszkói írókat általában szeretik az egyete­mes magyar írógárda elit-csapatának nevezni. Ha szlo­venszkói irodalomról van sízó, akkor még most is csak az a motto, hogy ilyen alig van, de a szlovenszkói író neve mégis márkát jelent. Ellenben szlovenszkói magyar tanköny­­irodalom már van (hogy Zombory szerint „ne" legyen: csak 1933-ig tart zemlét fölötte, kivéve a már említett magyar nyelvtant), de írói még a „szükséges továbbképzést is el­hanyagolják". ... Ha Zombory György cikke nem a „Magyar írás"-ban je­lent volna meg, akkor azt mondtuk volna, hogy verebekre nem lövünk ágyúval. A magyar tanítóság presztízse így sem engedi meg, hogy elemeire bontsuk ia cikkíró komoly­talan mondatait. Akik azonban (a Magyar írás nemtanítói olvasói közül) mégis elhinnék neki, hogy „az ismeretközlés és nevelés nem jelent problémát" a tanítóságnak, azoknak szives figyemébe ajánljuk bármelyik szlovenszkói magyar tanító pedagógiai könyvtárát és a csekklapokat, amelyek­kel szakkönyveinek részletárát törleszti. Ami pedig a szakfolyóiratokat illeti, a tanító bármikor nyugodtan tehet összehasonlítást más szakpályán működő intellektuellek­­kel, mert bizonyára sokkal több folyóiratra fizet elő, mint amennyit a többszöri fizetéscsökkentéssel megskalpolt ta­nítói fizetés elbír.

Next

/
Thumbnails
Contents