Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-12-01 / 10. szám - Dr. Kazocsa Sándor: A forradalmár költő könyvtára
Dr. KAZOCSA SÁNDOR: A FORRADALMÁR KÖLTÖ KÖNYVTÁRA Linzi magányában 1845 május 11-én halt meg a száműzött költő: Batsányi János, egy hosszú életen át gyűjtött könyvtárát a Nemzeti Múzeumra testálván. Halála utáni napon vették föl könyvtárának lajstromát, amelynek tanulsága szerint 1121 kötetet hagyományozott a költő nemzetének. Ezt az adományt azonban adósságai miatt hitelezői visszatartották. Sok huza-vona után Kubinyi Ágoston, a könyvtár akkori igazgiaitója azt ajánlotta, hogy ajándékozzanak 300 ezüst forintot iái hitelezőnek a könyvtár átengedéséért, mert szerinte „a Batsányi-fél'e lefoglalt könyvtár nem oly nagy értékű, hogy annak elnyerését hosszas perlekedéssel sürgetni érdemes volna". így került az értékes bibliotéka 1852-ben az Országos Széchenyi-Könyvtár birtokába. Ezek a könyvek a költő szellemi életének és fejlődésének hű tükörképei. Látjuk irodalmi működésének különböző korszakában és ott vagyunk olvasmányi ihleteinek megszületési pillanatában. Egyes könyveink tanulsága szerint ez az ezer kötetet meghaladó könyvtár hosszú és tudatos fejlesztés eredménye. Tudvalevő, hogy költőink között egy se volt, akit a sors a világ különböző tájai felé annyit hányt-vetett volna, mint éppen Batsányit. Például Himfy szerelmeinek egy első kiadású példányára „Batsányi 1807. Bétsben" van fölírva. Életének arról a korszakáról tanúskodik ez a könvv, amikor mint fiatal és boldog házas a Császárvárosban élte gondtalanul életét. Batsányi különben majdnem minden egyes könyvébe beleírta a nevét, ezzel is rokonságot vállalva a kultúra legértékesebb eszközeivel: a könyvvel. Irodalmi műveltsége még nagy ellenfeléét, Kazinczyét is meg haladta, ha nem is éppen széleskörűségére, de mélységére nézve. Nincs könyve, amelyikbe legalább egy apró kis megjegyzése ne lenne: német könyvvel németül, franciával franciául vitatkozni, s <ai margóra írt görög, latin citátumoknak és mottóknak egész gyűjteménye van. Batsányi volt az első filológus költő irodalmunkban, az első igazi poéta doctus. Könyvtárában, mely teljes egészében a Nemzeti Múzeum könyvtári törzsanyagába van beosztva, költői művek voltak nagy számmal. A külföldi írók közül itt látjuk Grillparzer, Lamartine, Kleist, Boussuet, Montaigne, Voltaire, Bacon műveit, a Cotta-féle 40 kötetes teljes Goethét, Schillert, Klopstock, Herder, Lessing, Diderot, Jean Paul, Kotzebue, Gessner, Sue, Tasso, Young munkáit, Ossian tízféle kiadásában
