Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - V. S.: Rádió. Jegyzetek a pozsonyi magyar rádió szeptemberi műsorából

Ezek a „kultúrpolitikai" előadásciklusok magvatlan stílusgyakorlatok és elcsépelt prédikációk és az eddigi tisztázódást is megzavarják. Konkrét értelmük és eredményük az előadói honoráriumon kívül alig van. Épen azért nem értjük és az aktualitások iránti érzéketlenségnek tartjuk, hogy a lektor még mindig elfogad ilyen előadásokat. A hallgató szempontjából is szerencsésebb, ha pl. egészségügyi program helyett (amiből már tucat-számra hallott szabadalmazott elgondolásokat) egészségügyi helyzetképet ad. Tanulmányokat, amelyeket nem lehet megírni a töltőtollból és „prófétai" ihletből, hanem tudományos felkészültséget és előmunkálatokat követelnek meg. Ez segíti a kisebbségi tudományos élet kibontakozását, nem pedig laz örökös elméletontás és programmadás. Ilyen előadásokat szeptemberben (Andreánszky a Bodrogközről), de egyébként is, csak elvétve találunk.

Ugyanez a felületesség (nem ártana dilettantizmust mondani) vian a helyszíni közvetítéseknél is, amelyből ugyancsak egyet kaptunk ebben a hónapban, de elég is volt belőle. A rádiónak joga van néprajzi közvetítéseket rendezni és a kisebbségi szempontból sem megvetendő ez, mert elősegíti az egymás-megismerést. De a szeptember 2O.-iki csallóközi „Leányigéző-legénynéző" végleg meggyőzött bennünket arról, hogy az a laikus szempont, amellyel a rádió kezeli ezt a területet, csak árthat. Nem kellett nagyobb folklorisztikai tudás ahhoz, hogy a közvetítendő anyag hamis voltáról bárki is meggyőződjék. Ezt azért említjük meg, mert ez a közvetítés egész sorozat hasonló közvetítésnek volt ai koronája. A rádiónak — mint már mondituk — joga van helyszíni közvetítéseket adni, tudományos szempontból azonban furcsának tartjuk, hogy silány kompilációkat és népszínmű hangjátékot etnográfiai közvetítésnek tart. Akkor, amikor komoly és értékes folklorisztikus kincseink is vannak, (amelyekről azonban a rádió nem tud). Amennyiben szakszerű tervről és vezetésről nem gondoskodik a rádió, jobbnak gondolnék a helyszíni közvetítések leállítását.

Mellékesen jegyezzük meg, hogy az egyik bemondónőnek (pl. szeptember 19., 27.-én stb.) magyar beszédje és kiejtése botrányosan rossz. Tavaly már több oldalról fölszólaltak ellene és akkor tényleg gondoskodott is a rádió magyarúl beszélő bemondóról. Most azonban megint írni kell erről! Mert a magyar műsortól ezt csak el lehet várni, hogy legalább nyelvileg kifogástalan legyen.

V. S.