Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - Baráth László dr.: A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége

BARÁTH LÁSZLÓ dr.:

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR MOZGALMAK MEDDŐSÉGE

(A magyar ifjúság jelentkezése nemzeti kisebbségi közéletünkbe oly, probléma, melynek tárgyalását szívesen látjuk hasábjainkon.)

Kisebbségi életünk sajátos jelenségei között talán a legifigyelemre méltóbb, de mindenesetre a legveszélyesebb is, hogy minden a társadalomban megindult reformakció eredménytelen, meddő maradit. A kezdeti megmozduláson alligi egy4kettő jutott tűi, de olyant, mely a kitűzött haladás ii vonal mellett megmaradt volna, egyet sem jegyez fel kisebbségi történetünk.

Ez a« szomorú tétel áll úgy az ifjúsági, mint kimondottan közéleti mozgalmiakra. A jelenség tudatosítása, sem új, hiszen már több oldalról világítottak rá a kérdésire és igyekeztek annak magyarázatát adni. A jelenség azonban inéhiezen magyarázható.

Nehezen magyarázható akkor, ha nem vesszük figyelőmbe a csehszlovákiai magyar élet sajátos struktúráját. A kisebbségi életben különleges szerepet nyertek a politikai pártok. A nagy szervezetlenségben az egyetlen jóHrosszúI kiépített keret. Az ellenzéki pártok egyszerre jelentettek közéleti teret, társadalmi szervezést, kulturális fórumot, részben gazdasági orientációt is. A többségi népek sokszínű közéleti emanációja helyett a magyarság életében minden megnyilatkozás szükségszerűen kellett, hogy vonatkozásba kerüljön az ellenzéki pártokkal. A magyar életben nem volt olyan mozzanat, melyről a politikai közvélemény boncasztalán rögtön kínos gonddal meg ne állapították volna, hogy pártakció-e, vagy pedig a párt keretein kívüli áll, ami egyet jelentett azzal, hogy ellene irányúi. Sokan teljes közéleti működésüket en