Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Keller Imre: II. Rákóczi Ferenc tragikuma

lónak leleplezése és a Bastilleba záratása teljesen leverte a fejedelmet, hiszen az ő ajánló soraival kopogtatott Bohn a francia udvarban. Ezért betegsége elhatalmasodott rajta. Éjszakái nyugtalanok lettek. Keveset aludt. Gyakran felsóhajtott. Ez az izgatott lelkiállapot elősegítette az epeömlést, amelybe belehalt. így keserítették és végül ölték meg II. Rákóczi Ferencet az árulók, akik legbiztosabbnak látszó terveire is halálos csapást tudtak mérni.

Általánosan tudott dolog, hogy II. Rákóczi Ferenc egyedül csak Bercsényi Miklóssal forrt össze sírig tartó barátságban. A magyar történelemben is elválaszthatatlanul került egymás mellé nevők. Ezt a szoros barátságot nemcsak Magyarországon ismerték, hanem külföldön is beszéltek róla. Egy alkalommal Hollandiában az egyik politikai ügynök azt kérdezte Bercsényitől: mennyiért hagyná el Rákóczit. Bercsényi válasza ekként hangzott:

— Nincs a világnak az pénze, kincse, vagyona, amelyért én hűtlen lennék a fejedelemhez, de ha ferde szemmel nézne reám, azonnal hátat fordítanék neki.

II. Rákóczi Ferenc igsn jól ismerte híveit. Tudta, hogy ferde szemmel még akkor sem szabad rájok nézni, ha a korholást, rendre utasítást, sőt büntetést érdemelnének. Még személyét ért sérelmeket is lenyelte, eltűrte, csakhogy a haragosok ne árthassanak a nemzeti ügynek. Ez a magyarázata annak: miért bánt keztyűs kézzel azokkal az urakkal szemben, akiknek hatalmasan lesújtó öklét kellett volna megmutatnia. Sokkal jobban átitta testét, lelkét a magyar szabadság kivívásának akarata, semhogy a túlérzékeny és hiúságtól fűtött urakat elidegenítse erősebb fellépésével a magyar ügy szolgálatától.

és ugyanezek az urak nyugodt és zavartalan meggyőződéssel iktatták törvénykönyvbe, hogy II. Rákóczi Ferenc hazaáruló. Holott igen jól tudták, hogy ha van valaki, aki hazáját tiszta szívből, önzetlenül és min