Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Endreffy János: Krisztus a nemzetek életében

lefátyolozott sziluettjei.. Ezt az örök hívást ismerjük gyermekkorunkból és férfikorunk evangeiiomából. Hozzám ér, lelkemen koppant, be kell engednem. Nem úgy jön hozzám, mint egyénhez, hanem mint népem egyik sarjához. Szava kollektív szó, ősi, ismerős: íme ajtód előtt állok és zörgetek... A félig kinyílt ajtón Krisztus tekintete szegződik reám.

ENDREFFY JÁNOS