Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-06-01 / 6. szám - Gyurányi László: Gyökér vagyok (vers) - Gyurányi László: Fohászkodás (vers)

én téged lássalak s csodáljalak s mint hulló aranyfényt az alkonyaiban, úgy lássam elvillanni mosolygásod szívem fölött s a lehellet-finomság ezüst fátylát, ami arcodon olyan mintha a Hold derengne át ó-ezüst felhőn és beleremegjek a csillogó szépségbe — fogaid hószínébe miket az ajkad, e cseresnyés kincstár melenget s utánnakapjak vágó kezemmel mosolyodnak, ez elröppenő rózsaszín madárnak, hogy szédülten és mámorosán és szívdobogva százszor is megcsengessem fülemben a hangod e karcsú hajót, miben csöpp motor szíved, s mint falevélhez lágyan érő szellőt erezzem arcomon az érintésed s lehúnyt szemekkel önfeledten legyek veled —

s elmosolyodjam mint az alvó gyermek, ha látom milyen édes-durcás gyerekarcot vágtál, mikor haragudtam s megnevettettél.