Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-04-01 / 4. szám - Csizmarek Mátyás: Film
— A hamvas-szép grófkisasszony ellenszegül a szülői akaratnak és a kuiruchadnagy kedvéért elutasítja az előkelő labanc kérőt. Ezért zárdába akarják küldeni, de ő, nagybátyja segítségével a kuructáborba szökik szerelmes hadnagyához. Keresésére indult házanépét a kurucok fogságba éjtik; csak akkor nyerhetik vissza szabadságukat, ha nem akadályozzák meg a fiatalok egybekelését. — Ha az Operaház tehetséges vendégbalettmesterével, M i lo s s Auréllal mesenélküli, csak a zenekiváltotta érzéseket kifejező koreográfiát íratott volna Kodály műveihez, akkor ritka művészi élményt nyújthatott volna közönségének. így az a helyzet, hogy a Kuruc mesének zenéje, meséje és koreográfiája külön-külön kitűnő, de a három együtt, az egymástól független részek kaotikuma. A zene zavarja a cselekmény szabad folyását, a cselekmény viszont a zene zavartalan élvezetét akadályozza meg, a koreográfia pedig, hol a zenéhez, hol a meséhez hűtlenkedve igyekszik kielégíteni mindkettőt. Ezt a „művészi adottságok" mellett, még Miloss Aurélnak sem sikerülhetett. A szereplők közül Harangozó Gyula, a nagybácsi rövid jelenéseiben, a jellemzőművészet lemagasabb fokát nyújtotta. Szalay Karola, mint grófkisasszony különösen kéztechnikáját csillogtatta bravúrosan. Ferencsik János dirigálása kissé színtelen volt. A fiatal dirigens-generáció egyik legnagyobb ígérete ő, s ezért kár volna, ha művészi képességeinek túlságosan mohó igénybevétele megakadályozná tehetségének nyugodt kifejlődését. MILÓI VÉNUSZ H u b a y Jenő operájának bemutatója. A milói Vénusz csonkaságának misztériumát először Luis D'assai, francia író próbálta színpadra vinni, s negyven év előtt játszott darabjában az istenek rendeltetésének tulajdonította a szobor tökéletes, eszményi csonkaságát. Ennek a darabnak a felhasználásával írta meg Paul L i ndau Hubay Jenőnek a Milói Vénusz első, németnyelvű szövegkönyvét, mely azóta számtalan átdolgozó után, most végre behajózott Farkas Imre és Góth Sándor, nagy hajókra egyáltalán nem berendezett írói révébe. — Praxiteles rabszolgasorsban él a gazdag, athéni műkedvelő-szobrász Agat hon házában. Itt mintázza meg
