Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Féja Géza magyar irodalmi szemléje

Távolságokon, országokon és szenvedéseken át a távla­tot kereste. Az igazi líra belső kozmikus folyamat, állandó válságokból, folyton fölömlő kháoszból kell „é<gi testeket" formálnia, stabilitást teremtenie. A parnasszista kimenekül ebből a világból, de Marconnayban felmerült a sejtés, hogy érdemes dolog-e ez a menekülés, s nem kell-e inkább ama belső világ küszködő hangjaira hallgatnia? De viszont a belső élet folytonos ömlésében egyedül a távlat menthet meg bennünket, az isteni mérték ízlelése és alkalmazása, az emberfelettire való szüntelen emlékezés. Marconnaynak életben és sorsban nagy árat kellett fizetnie, ezért a mértékért. Persze nehéz levetni az elindult sors nyűgeit, ha mesz­­szire is szakadtunk tőle. Ez a költő olyan határozottan és elkeseredetten tiltakozik múltja ellen, hogy szinte már gya­nús. Bizonyára meg fog vetni engem azért, hogy nagy zász­­lólengetései között egy-egy pillanatra megzökkentenek az ilyen versdarabkák: „tündéri csoda", e „gyönyör palotáiba", „új világba tárul", s minek idézzek többet. Ezek még a líra vásári anyagából valók és igaz, Marconnay nemrégiben még ennek az anyagnak a díszítésével foglalkozott. De úgy lát­szik: a múlttal való küzdelem még nem ért teljesen véget. Kötetének előszava és nem egy verse harsogóan hangoz­tatja az új emberi magatartást. S csakugyan ez a magatartás, vagy helyesebben e magatartásra való becsü­letes törekvés könyvének legmélyebb jelentősége. Csak­hogy e magatartás tartalma más mint maga a költő gon­dolja. E magatartás értelme annyi, hogy Marconnay Tibor felszabadította magát s „szabad folyást" enged önmagának és a világnak. Megméri múltját és emlékeit, az embert, a világot, s parnasszista zárt világjának rendje helyett a nagy világrend élményei alapján tisztább emberi rendre törek­szik. Egyszóval azt csinálja, amit ma minden becsü­letes és nevére érdemes író csinálhat. De nem olyan természetesen, gyorsan, közvetlenül jutott el ide, mint kortársai. Viszont ez a bonyolult, érdekes, genezis ad lét­jogosultságot, értéket é's súlyt költészetének.

Next

/
Thumbnails
Contents