Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Surányi Miklós: November 3

ben akartam maradni. Karolina kiismerhetetlen. Én pedig elviselhetetlenül sokat szenvedek.

Október 23.

Zsófi nővérem meglátogatott, mert — mint mondta — Karolinától azt hallja, hogy beteg vagyok.

— Nincs

semmi bajom.

— Akkor

siess, öltözz fel és látogasd meg Rollyt. Nagyon aggódik miattad.

Drága, aranyos, egyetlen Zsófim!

Október 24., éjjel.

Karolinánál nagy társaság volt. Egy pillanatra magunkra maradtunk.

— Miért

hivattál?

— Hogy

kisérj el holnap Esterházyékhoz a gyermekbálra. Ennyi volt az egész. Gyűlölöm Rollyt.

Október 25.

Rolly elragadó volt. Rolly az egyetlen asszony a világon. Pál, Pál, te egész életemre boldogtalanná tettél. Hiszen te nem is szereted Rollyt. Akkor miért vetted el tőlem? Hát úgy van az a világon, hogy egyik ember boldogságát csak a másik ember boldogtalanságával lehet megvásárolni? Eddig csak az emberekből, a hadvezérekből, a királyokból, a költőkből, a papokból és az asszonyokból ábrándultam ki, most kezdtek kiábrándulni az isteni igazságból, a teremtés rendjéből és az erkölcsi törvényekből is. Istenem, ne vigy minket a kisértésbe és bocsásd meg a mi bűneinket.

Október 26.

Ma sokat beszélgettem Karolinával a szerelemről. Karolina nem csak szép, de okos és szent is. Bölcsen megmagyarázta, hogy szebb dolog is van a világon, mint a szerelem. A mi barátságunk több a szerelemnél. Ö boldog, hogy van a világon egy jó barátja, akit férje és fia után a legjobban szeret. Elmondta, hogy a Lichnovszky-házban már úgyis beszélnek rólunk. Ma először beszéltünk nyíltan a szerelmünkről.