Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-02-01 / 2. szám - Possonyi László dr.: Külföldi irodalmi szemle

mintahogy Tolsztoj, Ibsen és Flaubert is a csúcsokat jelen­tették a maguk idejében. Az egyik Mau riac halhatatlan regényalakja, Blanche Frontenac. Egy asszony, aki egyedül marad öt gyerme­kével, mert férje korán elhalt. Fiatal még, gazdag és érzi, hogy könnyen találna férfira, aki szeretni tudná. És akkor gyermekeire néz, akiknek ő jelent mindent s akiket megfosz­tana önmagától, ha egy idegen férfinak adná oda magát. És Blanche Frontanac egyedül marad Gyermekei lassanként felélik, kiszívják életerejét, szépségét, frisseségét s ahogy ők nőnek és erősödnek, ő egyre sápadtabb, törékenyebb és betegebb lesz. S azután a gyermekek kezdik el élni a saját életüket. Ö lassan elveszti közöttük hivatását, az élet meg­járni való útjai törvényszerűleg eltávolítják tőle azokat, akik­ért mindent feláldozott, Fiai szenvedélyesek, vakon rohan­nak életük iázában s azokat a gyermekeit, akik megháza­sodnak, egy asszony vagy egy férj vészi el tőle. Blanche a végén már csak az imáiban él értük és akkor, mikor itt a földön az értük való imákat elvégezte, meghal. Meghal félreértetten és egyedül. De életének áldozatai nem múlnak el vele. Emléke megmenti a síron túl is öngyilkosságba ro­hanó fiát, a rájuk fordított energiák maradandóan tovább kormányozzák magasabb erőkkel egyesülten családjának sorsát. A másik típus Allia Rachmanova, akinek naplói, je­léül a benne foglalt eszmék korszerűségének, ma világsikert értek el. A kis orosz lány élete ez, aki a bolsevizmus rém­ségei közt talál rá egy osztrák hadifogolyban életének kiegé­szítőjére. Egy kis mai értelemben felvilágosult intellektuális lány élete ez, aki sokat tanúit, előadásokat tartott az egye­temen s aki el sem tud a szellemin kívül más fájté munkát képzelni. S egyszer csak kiutasítják őket Oroszországból. Férje diplomája Ausztriában nem érvényes s Rachmanova tejcsarnokot nyit Bécs egyik proletárnegyedében, hogy fér­je tanúlmányait újra elvégezhesse és hogy kis fiával addig se haljanak éhen. A törékeny, szellemi munkához szokott asszony téli hajnalokon hordja a tejet és a gyümölcsöt a

Next

/
Thumbnails
Contents