Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-02-01 / 2. szám - Possonyi László dr.: Külföldi irodalmi szemle

KÜLFÖLDI IRODALMI SZEMLE

BOVARYNÉTÖL — UNDSET IDA ELISABETHJÉIG

Ha az irodalmat és annak hatásait nagyobb távlatból nézzük, akaratlanul is igazat kell adnunk egyben s másban Wilde Oszkárnak, aki közhellyé vált, de soha egészen el nem fogadott paradoxonéban azt mondotta, hogy nem a művészet utánozza a természetet, hanem az élet, azaz a természet utánozza a művészetet és az irodalmat. Letagadhatatlan, hogy a szellemi élet előőrsei, a zsenik előre látnak dolgokat, a korszellemet előre megérzik s mikor annak kifejezést adnak egy-egy alakjukban, nagy tömegekben ébresztik fel hősüknek vágyait, céljait és törekvéseit. A XIX. század suffraget mozgalmát, a nők emancipációját például könynyen lemérhetjük egy néhány világhirességre jutott asszonyi regényalak népszerűségéből is. Bovaryné története és Karén ina Anna tragédiája tette igazán tudatossá a meg nem értett asszony alakját, akinek el kell pusztulnia,, mert családi életén túl akarja a boldogságot éls a szerelmet megkeresni. És azután jött a N ó r a probléma, a családjából kivált és kenyérkereső pályára induló nő típusával. Hogyne keltett volna forradalmat ez az ibseni dráma, mikor egy egész korszellemet fejezett ki, mikor újságcikkeknek, könyveknek, tanulmányoknak és színdaraboknak egész tömege végezte mellette a felvilágosító munkát, mikor utópisztikus fényekben csillogtatták meg lépten-nyomon a családi élet terheitől megcsömörlőtt asszonyok előtt azt a társadalmat, amelyben férfi és nő egyformán szabad lény, aki szabadon rendelkezik sorsával, még ha előbb el is kötelezte magát a családi életre és ha ennek az elkötelezettségnek gyermekek képében már zálogai is támadtak.

Mert össze esett az áramlat a házassági jog reformájával is. Európa legtöbb országában áttörték a törvényhozók az egyházak Krisztustól rendelt álláspontját és mélységes rész