Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-02-01 / 2. szám - Féja Géza: Magyar irodalmi szemle

geket is, melyek a húnoktól kezdve a honfoglalás koráig e földön letelepedtek, A sírok két embertípusról, két „ősfajról", tanúskodnak: az északiről s a törökről. A magyarság keletkezését pedig Móra a korinthoszi érc keletkezéséhez hasonlítja: „Volt ebben gót, hűn, alán, avar, gepida, mindenféle náció, amely valaha lakta ezt a földet s egyik se pusztult ki róla egészen." Ezeket foglalta össze, hatotta át a honfoglaló magyarság szervező ereje. „Vagy aki még ilyet nem látott, annak mondhatok olyan példát, amit bizonyosan ő is olvasott. Mikor a római Mummius fölgyújtotta a görög Korinthost, az égő város utcáin napokig patakokban folyt az arany, az ezüst, a réz, a vas. az ólom ... az ércpatakok összefolytak s leit belőlük egy addig ismeretlen új fém, amit az ötvösök úgy neveztek el, hogy korinthosi érc."

Nem kívánjuk Móra Ferenc állításait a tárgyuk körül folyton kiújuló tudományos vita légkörébe helyezni. Inkább fölötte örvendezünk, hogy még a halott Móra is ilyen komoly, nagy szolgálatot tesz a hungarológiának, mikor kellemesen csevegve és anekdótázva egészen észrevétlenül területére vezeti az olvasót. Régészeti tekintetben a hungarológia már is európai jelentőségű dolog. Móra Ferenc rávezet az ízére, az izgalmára s már ez is nagy eredmény. Aki egyszer beleízlelt e hallatlanul érdekes kérdésbe, az tovább is fog lépni.

Illő áhítattal köszönjük meg a halott Móra Ferencnek ezt a könyvet.

Sáfáry László: VERHOVINA

Versek. Munkács. 1935.

Mikor Sáfáry föltűnt, megállapítottuk, hogy Simon Andor közelében sarjadt. Simon eléggé népszerű volt, úgy 1928- ban, a magyar fiatalság körében, Szlovenszkón is. A primitív ötletekért olykor igen hálásak vagyunk s nem vizsgáltuk eléggé, hogy Simon Andor érdekes verscsírái milyen sorsra