Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Művészet - Brogyányi Kálmán: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának kiállítása

BROGYÁNYI KÁLMÁN:

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG MŰVÉSZETI OSZTÁLYÁNAK KIÁLLÍTÁSA

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság első önálló kiállítása f. évi október hótól november hó 4.-éig tartott a Szlovák Művészház összes termeiben. A kiállító tizenhét művész kevés híján Szlovenszkó teljes magyar képzőművészetét képviseli. A rendezés teljesen zsűri nélkül folyt le, így maradéktalanul fejezi ki azt az utat, amit a szlovenszkói magyar képzőművészet megtett az utolsó évek kiállításai után.

Mind a tizenhét kiállító önálló egyéniséget képvisel. Művészetük egymás mellett színes mozaikként hat. Ebben a változatos különféleségben sajátos szlovenszkóiság rejtőzik. Különféle nyelvek és kultúrák közé ékelve, különféle hatások alatt tevődött össze művészeink egyénisége. A párisi iskola, a német és francia hatások alatt fejlődött modern cseh festészet, elkeveredik az új nemzeti stílus kialakítására törekvő szlovák művészet hatásával. Ez az utóbbi különösen a szlovenszkóiságot hangsúlyozza. Innen kapjuk a specifikus szlovenszkói témát: a tátraalji tájat, a népviseletes parasztot, a Vág romantikáját és a fenyőket. Kis területünk így a különböző kultúrák és művészetek zajlásában egy kis szigetet alkot, amelyet állandóan mosnak az idegen kultúrák hullámai. Acélos és kemény itt a levegő, erős egyéniségre van szükség, hogy megtudja őrizni mondanivalóinak eredetiségét. A most kiállító művészek sokfélesége, frisessége innen származik. Stílusukban visszatükrözik környezetük művészi hatását, de valami öntudatlan eklekticizmussal vigyáznak mindég arra, hogy egyéniségükön keresztül megőrizzék szlovenszkói magyar művészet egyéni vonásait is.

Pór Bertalan a kiállítás legkiforrottabb egyénisége. Az ő művészeti fejlődése és jelentősége a budapesti művészeti élet krónikájában örökítette meg magát. Tagja volt a „Nyolcak" társaságának, ök jelentették be a magyar művészetben az új művészeti irányok jogát. A forradalmak után el került Pestről és állandó párisi tartózkodását megosztotta szülőföldjével, Szlovenszkóval. A nyarat mindég itt tölti. így kapcsolódott be a szlovenszkói magyar művészeti mozgalmakba.