Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Khín Antal: Betlehem-járás a Csallóközben

a tavasz, sárga az ősz, fehér a tél. A kék már a szokás elfelejtését jelöli csak. A négy szarv, úgylátszik, a négy világtáj: szimbolikusan tehát az egész Föld, melyre egész fényét szórja a Nap. Benne égő gyertya a napisten egykori szent tüzének emléke, melyet házrólházra hordtak szolgái, mint a betlehemnél említettem. Néhol még ma is, gyermekkoromból pedig határozottan emlékszem, hogy a lámpát erről gyújtották meg. A régi napkultusz papjai, vagy szolgái ilyen alakú tárgyban hordozhatták az új tüzet, mely az újjászülető napra is emlékeztet alakjával s egyúttal az esztendőt is jelképezte. A régi napkultusz népeinél a napnak ilyenféle ábrázolását találjuk, pl. a szumír-babilóni kultúrában. Körlap négy negyedre osztva, sőt négy háromszög hasonlóan a csallóközi csillaghoz. A Brith. Múzeum egy domborművén, mely Samas napisten tiszteletét ábrázolja, a Nap képe korong, mely 4 negyedre van osztva három-három hullámos vonallal, a középpontból négyágú csillag, melynek ágai háromszögek, melyek gúlának is minősíthetők, tekintve a primitív ábrázolást.

Míg I. Merodach-baladan (Kr. e. XIV. sz.), továbbá I. Nabukodnezar (Kr. e. 1300) idejéből való határköveken és Marduk-nádin-akhi korából származó (Kr. e. XII. sz.) zodiakus-képeken a Nap képe úgy van ábrázolva, mint a Brith. Múzeum domborművén (mely a csallóközi csillagképekhez hasonlít), a Hold képe mellett egy csillag is látható, minden bizonnyal a Vénusz, mely Istar istennőnek volt szentelve (babilóniai Vénusz), mint az égbolt legragyogóbb csillaga. Ez azonban 8 ágú csillag. Ami azt bizonyítja, hogy a Nap és az Esti-csillag ábrázolása közt erős különbség volt.

Érdekes még összevetni az altáji samán-dobokkal is. A sámán dob félfenekű, lapja szintén sokszor 4 negyedre van osztva és némelyiken a Nap és Hold képe is látható egyéb jelek között.

Magában a betlehemi legendában is találunk fel-