Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Új magyar filmek

Ugyanis a film német szöveggel kerül a közönség elé.

Film készül Farkas Imre nagysikerű daljátékéból, az Iglói diákokból. Nagysikerű filmnek Ígérkezik ez a régi magyar diákéletet tárgyaló mese. A film külső felvételeit már befejezték, a jelek szerint végre egy igazi filmprimadonnát fedeztek fel, G e r v a y Maricát. Jávor Pál Kürti József, Kabos, Gőzön, Márkus Lajos, L i 11 k a y Irén, Ö r y Kató játszák a többi főszerepeket. A film írója Siklóss y Iván. Az új zeneszámokat Farkas Imre és P. Horváth Dezső szerezték. A filmet S c h af f e r László, ki eddig Amerikában és Berlinben működött, fényképezi. Rendezője György István, aki az utóbbi évek legjobb magyar filmjét a Bort is rendezte.

EME.

HELYET AZ ÖREGEKNEK

Két percig csak neveket olvashatunk; kik és milyen minőségben hozták a filmet napvilágra. Ez is magyar különlegesség. A filmnek két rendezője van, — egy magyar és egy német — és három írója. Hát még ha a zeneszerzőket is felsorolnánk.

Jó, filmszerű mese nagyon sikertelen feldolgozásban. Kár érte.

Az öreg vidéki papirkereskedőt, konjunktúra hős vezérigazgató fia azért emeli ki puritán tiszta világából, mert fölfelé akar házasodni. Ez a könyöklő, törtető üzletfi azonban a cél előtt csődbe kerül. Természetesen nem jön zavarba egy nagyobb kölcsön reményében hamis leltárt készíttet, de saját apja leleplezi, öszszeomlik a kártyavár nagyvállalat, ugyanúgy az előkelő házasság is. Szerencséje, hogy apja közben megúnta a túl jó módot; egy kis papirüzletet állít fel és azt becsületes munkába vetett hitével önálló jólmenő üzletté fejleszti. Így a vezérigazgató úrnak marad egy hely az eladó asztal mellett, ahol újra kezdheti.

Kár, hogy ezt a mesét képtelen szerelmi históriákkal hígították fel. így csak szokványos filmvígjáték általános stilus zavarral súlyosbítva, ami némileg a német rendező javára üt ki.

Szőke Szakáinak köszönheti a film, hogy közepes közönség sikert arathat. Ideális figura, kedélyes és fájdalmas humora európai értékű. Dénes György vezérigazgatója túl száraz és nem filmszerű. Verebes Ernő kevés tudása is, mintha külföldön maradt volna. H a I m a y vergődik egy hálátlan szerepben. Huszár Pufi terebélyes testalkatán kívül mást nem érvényesít. G ó z o n kezdő korára emlékeztet. Bársony Rózsi csak néhány könnyebb jelenésben meggyőző. Erdélyi Mici hasonló szerepben volt már sokkal jobb is. Szigeti Jenő epizódszerepet, egy iskolaszolgát játszik magyar filmen ritkán látott filmszinészi készséggel. Ahogy a rosszalkodó apró diákokat szerető szigorral hátba legyinti és amikor néhány köznapi szót vált az öreg papirkereskedővel; film nagyságaink is komoly tanulmány tárgyává tehetnék.

B r o d s z k i kísérő zenéje és számai nem hagynak nyomot a néző hallgatóban. Néhány elmosódott képért kit okolhatunk a fényképezőt vagy a Hunnia készülékeit?

EMMY

Filmre írta: Mihály István Rendezte: Székely István

E m m y, az ezredes lánya, német nevelőnője kíséretében apja látogatására érkezik és a kaszárnyában száll meg, ahol Koronkay hadnagy szobáját foglalja el, akit persze kitelepítenek. Rögtön akad két komoly udvarlója; a kilakoltatott hadnagy és egy százados; P á I ó c z y. A hadnagy ebből az alkalomból végérvényesen szakít az ott időző színtársulat szubrettjével aki bár „békebeli" ötezer pengő végkielégítést kap, nem akarja ezt tudomásul venni. Nem tudja azonban megakadályozni, hogy a fiatalok egymásé ne legyenek. Mivel a filmben bonyodalomra is szükség van, Emmy, épen a szubrett miatt eljegyzi magát a századossal. Persze a megértő P á I ó c z y a döntő pillanatban visszavonul, annál Is inkább, mert azonnal kéznél van neki egy másik menyasszony.

Rákosi Viktor nem tiltakozhatott, hogy szellemes történetéből egy egészen együgyű filmmesét gyártsanak.

Az üzleti ügyeskedés újból a boldog béke időket hirdeti, de a rendező figyelmetlenségéből mai szöveg és mai figurák keveredtek a filmbe.