Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Mécs László: Őszi ének (vers)

Azt hittük régen, sohasem szűnik meg

3 Tavasz kurjantása millió szegfű-, pipacs-, pacsirta-torkon át.

— De ősszel szörnyű csend' támad körültünk: meghalljuk a koporsófánk sebes növését és a szúnyogorgonát.

Kötéltáncosként hajszál-dróton járunk.

Csak meg ne szédülj, amig áthidalsz erényt meg bűnt, halált meg életet!

Boldog biztonság-érzés a malasztban, játékos jóság» kell neked szívem:

Isten virraszt a mindenség felett.