Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-11-01 / 9. szám - Eme.: Film
dót is filléres alapokon képzeli el. A V i k t o r i a előadása és együttese nem is érte túl ezt a mértéket. Hiába volt a kellemes hangú és játékú H o n t h Erzsi és a rossz szerepében is jó Endrődi Kálmán, mikor a többi magánszereplő annyira alatta maradt a réai királyszínházi nivónak. így az előadásnak az egészen kitűnő tánc és énekkar lett a vezetőtényezője. Eme. FILM. A magyar filmgyártás új esztendeje már a múlt évihez képest is lényeges javulást Ígér. Remény van arra is, hogy ez nemcsak számszerűségben fog megmutatkozni, hanem a magyar filmgyártás művészi értelemben vett fellendülésésében is. Közel húsz magyar film készül az 1935—36-os évadban, bár egyetlen olyan filmet sem igér az előzetes jelentés, amelyiknek témája eredeti filmtéma lenne, mégis örömmel kell fogadni ezt a nagyarányú fellendülést. Egyelőre meg kel| elégedni azzal a lehetőséggel, hogy ebben a „tömeg" ^.filmgyártásban végeredményben a művészfilm jövője érik. Filmbemutatók. A CIGÁNYBÁRÓ. (Ufa-film) Jókai regényéből a berlini Ufa készített .világfilmet. Világfilmet a legvalódíbb értelmében. Filmíró, rendező és színészek, művészfilmeket jellemző szépalkotó kedvvel szolgálták a nagy magyar mesemondó zsenijét. A regényekből készült átlagfilmekkel szemben a filmadottságok határáig tiszteletben tartották az alkotói elképzeléseket és mondanivalókat. A lehetőségig valódi magyar levegőt teremtettek és a film legtöbb figuráját valóságosan magyarrá tették. Fritz Kampers Zsupán, j a évek óta a legnagyobb filmszínészi alakítás. A magyar életbe erőszakosan beleszívódott idegent döbbenetes művészi készséggel és erővel ábrázolja. A saját hazájában idegen magyar úrból, Barink a y Sándorból, R. Platté ábrázoló ereje farag élő alakot, — bár alakítása nem olyan töretlenül egységes, mint Fritz Kampers é. Gina Falkenberg a cigánylány igen nehéz szerepét olyan művészettel éli, hogy helyenként hami* sítatlan Jókai alakká válik. Ugyanez áll a cigányasszony, a vásári kikiáltó és Hornonnay megszemélyesítőire. STRADIVÁRI. (Universal-film.) Magyar író és magyar rendező német filmje a S t r a d ivári. Szántó György, a Vág völgyéből elszármazott erdélyi író regényéből B o I - váry Géza készített igen kiváló filmet. Eme.