Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-11-01 / 9. szám - Nyíresi Tichy Kálmán: A rút a művészetekben
NYÍRESI TICHY KÁLMÁN: A RÚT A MŰVÉSZETEKBEN Az esztétikai szép nemcsak a művészetekben nyilvánulhat meg, de mindenesetre a művészetek birodalma az a terület, ahol az aktív szépkeresők: a művészek egyenesen célúi, sőt életcélúl választották maguknak a szépnek minél több oldalról való, minél tökéletesebb megközelítését és megmutatását. Erről az alapról elindúlva azt hihetnők, hogy a művészetnek tárgyválasztásából eleve ki van zárva mindaz, amit akár etikailag, akár esztétikailag szépnek nem mondhatunk, sőt ami egyenesen az ellentétes birodalomba, a rút országába tartozik. Pedig nem így van! A művészetek képesek a paradoxonnak látszó csodára: a rútat is széppé tudják varázsolni. Helyesebben: a művészek a maguk szép-kereső és visszaadó eszközeivel úgy tudják feldolgozni a rút témát, hogy az visszataszító lényegét elveszti s rajta át figyelmünk megint csak szép-értékekfelé irányúi. Hogyan történik ez a különös határátlépés, hogyan kerülnek a rút elemek a szép birodalmába? Rodin, a halhatatlan francia mester, 1864-ben egy bronz-maszkot küldött be a párisi Sálon kiállítására. A mű címe ez volt: „Masque de l'homme au néz cassé" — „Törött (bezúzott) orrú férfi maszkja". A zsűri a remekművet könyörtelenül kidobta. Ugyanezt a fejet tizenegy évvel később, „Portrait de M. B." — „M. B. úr arcképe" cím alatt, márvány mellszobor kivitelben akadálytalanúl bevették ugyanott! És ma mindkét szobormű a Rodin-Múzeum kincsei között található. Érdemes a zsűri e két döntésén gondolkoznunk. Maga a Rodin-Múzeum katalógusa is azt mondja, hogy a bronz-maszk visszautasítása alighanem a mű címe miatt történt. Úgy látszik, a zsűri nem bírta elviselni,