Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-11-01 / 9. szám - Telek A. Sándor: A költő a pusztán (vers)

TELEK A. SÁNDOR:

A KÖLTŐ A PUSZTÁN

Misét celebrál a pusztán a Tél S mint dómban az ezüstös sípok Orgonáinak az odvas vén fűzek S az élet csendes álomba áléi...

Fázós verebek ülnek az ágon És hallgatják a pogány éneket, Mit a farkasok kórusa üvölt Éhes gyomorból éhesebb szájon ...

Az országúton egy ember ballag. Üres tarisznya fityeg oldalán.

De lelke tele sugárral, dallal

S neki rózsa-park a fehér parlag...

A puszta ölén ajkán dal ered

S magába szívja mind a fényt, a szint S amíg zsoltárt zeng Isten nevének Rábámulnak a néma verebek...