Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Duka Zólyomi Norbert dr.: A szlovenszkói magyar irodalom margójára

DUKA ZÓLYOMI NORBERT dr.: A SZLOVENSZKÓI MAGYAR IRODALOM MARGÓJÁRA Kisebbségi magyar irodail­­műnk fontosságát hamisan szokták értékelni. A régebbi, háború előtti felfogás jellem­ző vonásai, hogy kedvezett a vidékenkénti szervezkedésnek és az volt a célja, hogy a buda­pesti központ mellett, mely ter­mészetesen a legjavát abszor­beálta, a lokális értékű tehet­ségeket kitermelje. Nem azt tekintette, hogy tényleg bel­ső szükségletből indokolt-^ a partikulárizmus, nem kívánta eszmei és belső, tartalmi alap­jait és azt sem nézitie, hogy az eredmény meghaladja-e a kritika követelményeit, és érzé­keket hoz-e létre, csak a kül­ső, formai oldalt tekintette. Azt akarta, hogy Lévának ép­­úgy meglegyen a házi költő­je és házi regényírója, mint Kassának a házi írógárdája, saiját kultúrkörei és saját ki­admányai. Sziklay, Sárosi szlov. decentralizációs kísér­letei is ide tartoznak, de ko­molyságukat nem lehet elvi­tatni, mert alapgondolatuk meghaladta a tisztán formai partikularizmust. Emellett1 rit­kán vetítette ki egyik vagy másik fiók saját körzetének sajátos élményeit és jellemző egyéniségét — minit pl. Sze­geden Móra az alföldi életet — hanem Komáromban, úgy mint Debrecenben az általá­nos, helynélküli és Budapest­ről vetített problémák síkján mozogtak a házi költők és írók. Ez az állapot felelet volt Budapest mindent elnyelő fé­lelmetes vonzására. Nagy hát­ránya azonban az volt, hogy az akkori viszonyok mellett — az országnak eszmeileg és érdeklődésben egyformán ni­­velizált területén eredmény­nyel nem kecsegtetett, sőt puszta formaiságában: x. y. csallóközi író, mert Dunaszer­­dahelyen él, z- felvidéki könyv, mert Losoncon jelent meg — sokszor értelmetlen volt. Sajnos ezt a felfogást örökségképen a szlovenszkói magyar kultúrélet is kezdet­ben átvette, különösen a ré­gebbi generációnak volt ért­hető felfogásai és még most is lépren-nyomon találkozunk vele. Azt hisszük, hogy meg­született a szlovenszkói ma­gyar regény, ha egy szlo­venszkói városban egy ma­gyarnyelvű regény jelent meg; azt hisszük, hogy egy irodal­mi lap már teljes mértékben teljesíti hivatását, ha egy szlo­venszkói városban magyar nyelven kerül kiadásra. Pedig hasábjait sokszor idegen és nekünk másodrendű kérdések lepik el (ha‘ pl. a Magyar Mi­nerva különben átlag nívós cikkeit nézzük) és akkor, ami­

Next

/
Thumbnails
Contents