Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Kritika - (e. h.): Kovács Endre: Panoptikum - Erdőházi Hugó: Hegyvidéki bokréta

alakok elhitetők, elvesznek abizonytalan formában, esetleg a kompozíció bántóan szétesik. Az írás is olyan igényes, mint a festmény, keretnek, tartalomnak összhangban kell lenni. A stílus. Van egészen tiszta fényű lelkes magyar stílus (Szombathy), van tájszólást árnyalatokkal követő, de erőteljes stílus (Darkó), van el_ fulladt, van halott arcú stílus a novellákban. A könyv érték, mert pozitív erőfelmutatás és nivó a szlovenszkói csöndes tájakról. Igaz, három, négy nagyobb novella, a többi kis karcolat, melyekben csak mondatokban, vagy egy emberi élet rezgéseinek szólamaiban találjuk meg az íróság magasabb méltóságát, erői igényességét.

Darkó István „Szlovenszkói vásár" című novellája szép szándék, a nemzetiségek egymásra utaltságának szintézise. Igen, ez az írói alkotás meggyőző erő, az alakok színezése és emberábrázolása Darkó izmos szándékú útjába kerül, mély a szlovenszkói tájak meleg, rokonsznves szegénységén visz keresztül. Stílusa nem zökkenésmenties, de annál lelkiismeretesebb. Égri Viktor az életből hoz témát, elhisszük történetéi, éles érzékkel és realista erővel formálja, építi alakjait, történetét, mely ezúttal egy sírásó családi életében mutatta meg a társadalmi élet visszáséit, hogy meleg emberi optimizmussal fejeződjön be. Farkas István „Hajnal a határon" írása fordulatos, ritmusos, idealizmussal tiszta. Farkas embereit a hit és megtérés idealizmusával szereti széppé és meghatóvá igazolni. Ilku Pál legfiatalabb írónk diákregényének részletéből is láthatjuk, hogy nem mindennapi tehetség írja meg, gimnáziumi élményeit, hogy Ilku a szlovenszkói embersosrs arcát olyan életesen, olyan megrázó naturalizmussal festi meg, hogy neki kijár ez a mostanság sokat! osztogatott nagy dicséret: őstehetség. Morvay Gyula a föld énekese, a költő érzelmi szubjektivitása hullámzik a sorban, de a valóság szemével néz súlyos igazságokat történelmi magaslatról és emberi mélységből. Rá ez Pál humorizál, anekdlotázik, régi derűs nyugalommal vármegyei történetet mesélgetve a„Bocs. kor" című novellában. Tamás Mihály szociális témája,, a „Családírtás" egy kenvértelen holnapú proletárcsailádnak az öngyilkosságba menekülését mondja el elhitetőn üde stílusban, monumentális egyszerűségben. S e b e s i Ernő a „Gyáva hős" című írása háborús történet bőségesen sok alakkal, lelkes szemű megfigyelésekkel és a pointírózás sebesít jellemző befejezésével. Sebesi ötleteket, fordulatos átéléseket ír meg s prózájában a kompozíció és forma érdiekében kerüli a feltűnőbb lírai hullámzásokat. Ezért jó Sebesi, mint prózaírói is. Sze