Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-09-01 / 7. szám - Magyar irodalmi szemle - (sz. v.): Magyar folyóiratszemle
nelmi s földrajzi adatot a Vág völgyéről. Mánócsy- Dietz Sándor Csehszlovákia 1933-as agrárbeviteléről ír. Az adattárban Losonc őslakosairól beszél Sarlay Soma. Dr. Borka Géza a Jókai kritika revíziójáról közöl új szempontú, figyelemreméltó cikket. Megállapítja, hogy senki másban nem érvényesülnek annyira a romantika szépségei és értékei, mint Jókaiban, Jókai renesszánszának el kell jönnie. Kritikai rovat teszi gazdagaá a lapot a művészeti rovatban Boruth Andorral foglalkozik Alapy Gyula. Az Új Élet (Kassa), Possonyi László dr. Jacques Maritain szabadságfilozófiájáról értekezik, Aradi Zsolt Szekfű Gyula új könyvéhez fűz refleksziókat, dr. Rády Elemér viszont Aradi Zsolt könyvével foglalkozik érdemlegesen. ölvedi János „Mit kíván a jövő társadalma a jövő papjától" cím alatt ír vitacikket. A pedagógiai részben dr. Bittenbinder Miklós ír a germán és a keresztény nevelési eszmény mai küzdelméről. Imregh Lajos és Endrefalvi Ottó is pedagógiai cikkeket közöl az új nevelési irányzatokról. A Fórum (Pozsony). Különlegesen szép illusztrációkkal gazdagítja a szövegrészt. Kert, ház, szobor, festmény az illusztrációk anyaga. A magyar szövegrészben Szalatnai Rezső a szepesséigi műemlékvédelemről ír, Barta Lajos a „Képzőművészetek birtokbavétele Szlovenszkón" címmel közöl cikket, megállapítva, hogy Szlovenszkónak nincs méq képzőművészeti közélete. Peéry Rezső szlovenszkói kultúrpolitikai glosszákat írt. A Magyar Tanító (Komárom) augusztusi számában a magyar tanítók dalosainak körútjáról ír lelkes vezércikket. Erdélyi János a rajztanítás problémájával foglalkozik, Naov Vilmos a sport fejlődésének történetével. Farkas István a magyar tanítóság továbbképzésének problémájával foglalkozik. Magyartanfelügyelőket kér magyar vidékekre. Az Erdélyi Helikon nyári száma Kós Károly cikkéit hozza Kolozsvárról azzal kapcsolatban, hogy több művész mesteri képeket rajzolt a városról. Szerb Antal „Regény és történelem" címmel hoz irodalomtörténeti méltatást Makkai „Táltoskirálya" alkalmából. Makay Albert folytatja igen érdekes angliai útleírását, Ligeti Ernő a spanyol megújhodás alapvonalairól értekezik, Makkai Sándor és Tamási Áron novellákat, Kemény János kisregényt, Fekete Lajos, Dsida Jenő és Berczeli Károly verseket írt.