Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-09-01 / 7. szám - Magyar irodalmi szemle - Erdélyi József új versei (Téli rapszódia és három mese), A kísértő. Fekete macska

a kötelet. A hóhér, az ügyész és mindenki, végig a városon mellét kezdi verni, hogy ő méltóbb a halálra. S a megtértek és megtisztultak óriási menete, mint hű nyáj kiséiri a féllábú, meggyötört nyomorultat a vackáig.

De még következik valami. Az író ki akarja fejezni, hogy ez nem szentimentális végakkord, hanem ő igenis a dolgozók és szenvedők igazi győzelmét akarja, hiszi és várja a mai kapitalizmus bankokráciájával szemben. S Pétert elhalmozzák minden földi jóval . . .

Belső fordulat ez? Szabó Dezső mégis megbirkózik a Nihillel s útmutató üzeneteket fog küldeni ismét? Annyi bizonyos, hogy a legkomolyabb várakozással kell figyelnünk minden új sorára.

FÉJA GÉZA

ERDÉLYI JÓZSEF ÚJ VERSEI

(Téli rapszódia és három mese. Pápa. 1934.)

1934 könyvtermésének egyik legérdekesebb darabja ez a füzet, melyet maga a szerző adott ki Pápán. A kritika egy szót sem írt róla, bizonyára azért, mivel e verskötet tele van nagyon is aktuális vonatkozásokkal, elkeseredett támadásokkal. De vájjon megérdemli-e, hogy e címen agyonhallgassuk őt?

Erdélyinél jóidéig az a veszedelem fenyegetett, hogy egy vágányon marad, egyhúrú költő lesz, hogy nincsen elegendő fejlődési képesség benne. Ebben a kötetben viszont lázadást, fölszabadulást, új formák felé való törekvést találunk. A magyar kritikának észre kellett volna ezt vennie!

Maga- a „Téli rapszódia" nyolc soros apró versek sorozata, de ez a zárt kis forma folyton megújul, folyton új színt, arcot kap. Azt hinnéd, hogy tiszta líra, mikor azután egyszerre epikai íz vegyül bele, majd a szatíra, sőt a pamflet hangját halljuk, de rögtön utána a gnóma objektív tisztasága következik, az egész pedig mintha lírai napló lenne, vagy a belső élet kis eposza, vagy a magányba visszatért költő kísérlete egységes, összefüggő világkép alkotására.

Erdélyinek szüksége van a folytonos lázadásra: minden ellen. Folyton ki kell szakadnia az életből, vissza kell térnie az őstájhoz s mezte