Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-09-01 / 7. szám - Kleiner Endre: Elfelejtett őstermészet a csallóközi Dunán

és eledelt keres. Fészkét ő is magas fára rakja. Éven­ként csak két fiókája van, tehát nagy kíméletre szo­rul. Hatalmas termetén, erős, nagy sárga csőrén kívül feltűnő rajta széles fehér farktolla. Találunk itt még egy másik sast is, amelynek színe sötétbarna, a farka pedig villásan terül szét. Ez a bar­na kánya (Milvus m. migrans Bodd.) A vizek mellett élő kányák szintén nem okoznak nagy kárt, mert fő­táplálékuk szemét-halból kerül ki. A halászok csónak­ját néha egészen közel reodesi körül, hogy a kido­bott halakat elkapja. Nem mindennapi ragadozó a kékvércse (Falco v. vespertinus L.) sem, bár ez nem kimondottan a Csalló­közre jellemző madár. A Csallóközön szép számban fordul elő. A vonuláson nagy csapatokba verődik ösz­­sze. Sötét színéről és piros lábáról távcsővel könnyen felismerhető. Tojójának feje zsemlyeszínű, különben szürke tónusú madár. Kimondottan hasznos, mert ki­zárólag rovarokból él. Fészkét elhagyott varjú-, vagy szarkafészekben szokta elkészíteni. A csallóközi Dunán mindig szép számmal találhatók sirályok. Mint természeti ritkaságot kell kiemelnünk a kis csért (Sterna a. aíbifrons Pali.), amely sirályfajta már sok helyről eltűnt, a Csallóköz zátonyain azonban még mindig szép számban fészkel. A legkisebb fehé­­ros sirály, melynek fekete fejebúbját homlokán há­romszögalakú fehér folt szakítja meg. Nyáron könnyen összetévesztjük vele a fiatal küsz­vágó csért (Sterna h. hirundo L.), csakhogy ennek a homlokán a fehér folt nem olyan szabályos és a ma­dár is nagyobb. A kifejlett küszvágó fehér testén fe­kete sapkát visel. A küszvágó csért viszont a legközönségesebb si­rályfélével, a dankasirállyal (Larus r. ridibundus L.) szokták összetéveszteni, bár a dankák jóval nagyob­bak s korántsem olyan karcsúak, mint a csérek. A dan­kasirály feje teljesen csokoládébarna, illetve fiatal korában, téli ruhájában barna foltos fehér. A vonulás és kóborlás idején nem ritkák a sötét­szürke kormos szerkők (Chlidonias n. nigra L.) és a feketésbe hajló, de szárnyukon határozott fehér csi­kót viselő fehérszárnyú szerkők (Chlidonias I. leucop­­tera Tem.) Fiatalon mindkettőn sok a szabálytalan fe­hér folt. A Csallóköz kis madarainak világa is igen érdekes, így első sorban a függő cinegéről (Remiz p. penduli-

Next

/
Thumbnails
Contents