Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Déman Pál: Régi magyar templomépítés

zsámbéki templom. Alaprajzában ez is a szokásos egyszerű típust mutatja, kereszthajó nélkül, három apszissal. Karcsú kéttornyos homlokzata nagyon szép arányú; sajátos alakítás egyik tornyának megmaradt kősisakja, hajlott kontúrjával. Az átmeneti stílus megkapó romantikus varázsa; nemes arányai, erősen franciás ízlésű, gazdag képzeletű plasztikus dekorációinak finomsága, e kornak Magyarországon legművészibb emlékévé teszik. A sajnálatos rom-állapotából folyó festőiség e Budapest közelében fekvő templomot legnépszerűbb középkori emlékeink egyikévé teszi. Lehetséges, bár nem teljesen igazolt, hogy e templomon Villard de Honnecourt, a hosszabb ideig Magyarországon tartózkodott kiváló francia mester is dolgozott.

A ciszterciek stílusa nem alakul nálunk oly jellegzetesen ki, mint Nyugateurópában. Mindenesetre igyekeznek a Szent Bernét kívánta puritán egyszerűséget templomaikon következetesen megvalósítani. Ennek jelenti mintegy reakcióját a bencés templomok fokozódó plasztikai gazdagsága, amelyben francia motívumok mellett gyakran tűnnek fel ősi magyar témák is. Példaképen a jáki templomot említjük, amelynek díszes szentélyrésze és különösen Budapesten másolatban is felállított főkapuja e későromán bencés iskolát legszebb virágzásában mutatja. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok nem alkotnak önálló templomtipust. A közben már kifejlődött csúcsíves stílust veszik át.

Meg kell azonban a magyarországi román templom még egy típusáról emlékeznünk, a falusi templomokról, a legegyszerűbb néprétegek vallásos odaadásának meggyőző bizonyságairól. E mesterkéletlen, bensőséges kis templomok sokszor igazabb gyönyörűségünkre szolgálnak a tudatosabb, nagyobbigényű és nagyhírű alkotásoknál. A falusi templom típusa a román korban teljesen kialakul. Alaprajzi rendszerét a