Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Déman Pál: Régi magyar templomépítés

Ez utóbbi a magyar templomépítés homályos kezdeteinek vizsgálatánál különösen helyén van. A magyarországi templomépítés előzményei visszanyúlnak a magyarok előtt itt lakott népekhez. A legkorábbi megmaradt emlékek még az itt fennállt római kolóniákon élt őskeresztényektől származnak. Pécsett tárták fel ezeknek legjelentősbjeit, egy háromszentélyű temetői kápolnát és négy földalatti sírkamrát, cubiculumot. Valamennyi keletkezése a IV. századra tehető. Ezek a négyszögletes, dongaboltozatos, a római katakombákra emlékeztető freskókkal díszített cubiculumok igen jelentősek, mert hasonló ókeresztény emléket egyebütt Itálián kívül eddig nem találtak.

A magyarok előtt itt elszórtan élt későbbi keresztény népek templomai nem maradtak fenn, bizonyára fából épültek. A pogány magyaroknak sem voltak épített templomaik.

A magyar templom megszületése a kereszténység általános felvételével együtt a Szent István uralkodása idejére esik.

Szent István megalkotja Magyarország egyházi szervezetét, püspökséget alapít és ezek a püspökségek építik fel az első monumentális székesegyházakat. Ezekkel a székesegyházakkal bekapcsolódik Magyarország az Európaszerte uralkodó román stilusfejlődésbe. A jó példával maga a király jár elő, felépítve Székesfehérvárott koronázó és temetkező templomát. Ez a templom ma már nem áll fenn. Az ásatások szerint még kissé ókeresztényes jellegű oszlopos bazilika lehetett, aranyalapú mozaikokkal díszítve. Olaszos jellege valószínűleg olasz mesterek közreműködésének eredménye volt, miután a magyarok akkor a kőépítésben még járatlanok voltak. De már itt is jelentkezhetett az ideérkezett francia bencés térítők által közvetített clunyi hatás s ezek körül, a szerzetekből lett püspökök már a magyar román építés bölcsőjé