Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-06-01 / 6. szám - Balla Borisz: Thornton Wilder
század amerikai alkotóinál; pusztán azt, hogy ami a művészi érzékenység és bátorság szempontjából m a - gától értetődőbb bennük, az azért válhatott lehetővé, mert a tizenkilencedik század írói és költői a lelki vadonban egyengették a szellem útját. Nekem az a meggyőződésem, hogy a tizenkilencedik század íróiban több volt a lélek; a mai amerikai írókban több az ideg. A tizenkilencedik század amerikai alkotóiban több volt a kozmikus léttudat; a mai amerikai költők és írók inkább véges problémákat ismernek, mint megoldhatatlan végteleneket. (C I e v e I a n d, O h i o.) REMÉNYI JÓZSEF. THORNTON WILDER Theodor Dreiser mellett a fiatal Thornton Wildert emlegették harmadiknak, mint akinek szintén minden sánsza meg lett volna a Nobel-díjra és arra, hogy a nagy európaiak után végre Amerikát is képviselje az irodalom úgynevezett hivatalos világarisztokráciájában... De az, aki azután elnyerte az egyetlen díjat, melynek még presztízse van korunkban, Lewis Sinclair Dreisernél és Thornton Wildernél is vérbelibb amerikai jelenség. Lázadó, elsőrendűen tehetséges naturburs: csodálatos, nagyon időszerű és megejtően kedves keveréke az igazi, nagy pszihológusnak és a világ mély igazságait egy bájos yankeeriporter szemével meglátó s azokat szabadszájjal, szinte ártatlanul szétkiabáló leleplező-tipusnak. Sinclair Lewis: a vérbeli amerikai, aki zseniális, mint amerikai. Thornton Wilder: a szintén amerikai, aki azonban már zseniális képviselője egy a dolgokon, romokon és regionális tulajdonságokon felülemelkedő típusnak. Thornton Wildert Európában úgy olvassák, mintha egy, bár eredeti, de európai író beszélne hozzánk. Struktúrája, egy vérré vált kétezeréves műveltségnek szempontjai, zajtalan finomsága, klasszikus zártsága és emelkedettsége bámulatba ejtették saját honfitársait is s arra a gondolatra kezdik nevelni az új amerikai írógenerációt, amely szerint lehetséges, hogy igazi európaiak nemsokára csak Amerikában lesznek találhatók.
