Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Bodor Aladár: Ibolya

VI.

és akkor éccaka a holdvilág alatt kisimult bennem a küzködés minden hegyelése.

Úgy aludtam el a küszöbön és azt álmodtam, hogy a vártán állok oszt aranyat őrzök.

ZERDAHELYI JÓZSEF

IBOLYA

Kopogok a fagyon idefenn, Ibolya, hallod-e odalenn?

Én vagyok, a régi szeretőd, Ácsorgók a fagyos ház előtt.

Kopogok, fagyon át üzenek: Ibolya, én most is szeretlek.

Kék ibolya, várom a szemed: Mosolyogjon belém kék eget.

Jöjj kékszemű tavasz-kisasszony, Szemed áhítattal itasson.

Dobbantam a fagyos föld-falat, Dobbanj te Is lenn a föld alatt.

ös nyelvén a börtön-lakóknak, Akik egymás felé dobognak.

BODOR ALADÁR