Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Képzőművészeti rovat - Ártinger Imre: Budapesti képzőművészeti kiállítások "1934"

hatatlanul igazolja, hogy e tévedés egy kitűnő festői temperamentum időleges elakadása. — Szőnyi István úgy virágzott ki ezen a kiállításon, mint a tavaszi orgona. Művészetében semmi kétértelműség, semmi ingadozás sincs. Temperái mesteri lendülettel készültek, tartalmi és megjelenítési egységben. Világító színei nem tűrnek lazaságot, tér és forma-érzékeltetésük majdnem mindig tökéletes. Két olajfestményét szintén tömör összefogás jellemzi. — A magyar művészet terrible enfant-ja, Derkovics Gyula csupa tehetség, csupa erő és csupa kiszámíthatatlanság. Művészete folytonos hullámzás a zavarból a tisztultságba, az egyértelműségből az értelmetlenségbe. Mostani képei a középutat jelzik. Minden reményünk meg lehet arra, hogy fejlődése újból felfelé fog ívelni. — Bornemisza Géza kultúrált ízlése és tudása most inkább akvarelljein látszott meg, Perlrott Csaba Vilmos ismert szintjét tartotta, Farkas István inkább finomkodó, mint finom. Piktúrája artisztikus, vérszegény. — Szobotka Imre sokat fejlődött. Képeinek egyrészén még eluralognak a kubista külsőségek, de ahol kevésbbé kiagyalt, spontánabb megnyilatkozásba sikerült öntenie érzelmi világát, ott közvetlenebb formák, melegebb színeken át, élményszerűségről tanúskodnak. — Sui generis művészet a Ferenczy Noémié. Nemcsak anyagánál fogva, hanem a művésznő lelkisége következtében is. Szkématikus emberábrázolását szinte közéokori áhítatosság és szellemének tipizálásra hajló egyvonalúsága magyarázzák. A gobelinszövő Ferenczy Noémi művészete lehet szimpatikus, vagy ellenkezést kiváltó, de bizonyára egy komoly tehetség olyan művészi megnyilatkozása, amely joggal formál igényt a „nagy művészetek" közé tartozásra. Kiállításának legszebb darabja a „Pék". — A szobrászati anyagból kiválik Medgyessy Ferenc friss szemléletű műve „A jó forrásnál", amely teljes mértékben visszaadja Medgyessy erőtől duzzadó, nem részletező szándékait. „Gyermekfeje" oly bájt sugároz, hogy hatása alól senki sem vonhatja ki magát. —Medgyessyvel együtt a fiatalabb szobrásznemzedék másik vezető egyénisége Pátzay Pál. Temperamentuma higgadtabb, mint Medgyessyé, tudása nagyobb, koncipiálása mérlegeltebb. Nem olyan spontán, mint idősebb művésztársa, hiányzik sokszor belőle az az „animális melegség", amely Medgyessy jellemzője, de ezzel szemben plasztikus érzéke, szobrai