Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata
a rabszolgák és a jobbágyok társadalmát. A szumir hódítók és a hegyvidéki földművesek alkotó elemein felül más idegen hatások is felszívódtak ebbe a szumir kultúrába, mely valószínűleg már igen korán a tengerpartok és folyóvölgyek mentén, tehát az északdéli pásztornomád inváziókkal ellenkező irányban felhatoló dravidák és az északarábiai sivatagból előretörő szemita nomádok beözönléseinek volt kitéve. Uralaltáji hódítók egy másik délre nyomuló csapata a közeli Délnyugat-Perzsiába n, fiamban hasonló módon egyesítette a hegyvidéki és dravida népelemeket egy virágzó államban. A szumir kultúra, melynek kezdetét legalább a Krisztus előtti V. évezredre tehetjük, már teljesen magán viseli a magaskultúrák jegyeit, mindenek előtt pedig a magas kultúrák legfőbb jegyét, az írásbeliséget. Az Ázsia földjéről ismeretes legrégibb írásos emlék, a legrégibb ékiratos feljegyzés Neskalansdug ur-i szumir papkirály sírboltjából került elő. Az egyik aranycsészébe, amiből a királlyal együtt eltemetett udvaroncok, tisztek és háremhölgyek itták ki a mérget, hogy önkéntes áldozatuk révén a túlvilágon egyesüljenek urukkal, a kígyó kétágú nyelvének leegyszerűsített jelét vésték, ami a méreg ékiratos jegye. A halott király egy remekművű diszkardjába viszont egy sáska leegyszerűsített képét karcolták, ami p u s z t u I á s t, megsemmisülést jelentett. Ezzel a két írásjellel, a méreg és a pusztulás jegyével, veszi kezdetét az ázsiai írásos történelem, az államiságok, a magas kultúrák története Ázsia földjén. A szumir papkirályok, akik a városállamokat kormányozták, bonyolult rítus szerint hódoltak isteneiknek. A szumirok nagyszerű realisztikus művészetet teremtettek meg, amely már egészen elüt a primitívek szimbolikus művészetétől. Fejlett költészetükről a világ legrégibb ismert hőskölteménye, a Gilgames éposz tanúskodik. Tréfás állatéposzuknak — a ravasz róka meséjének — emlékét egy Meskalansdug király sírjában talált intarziás képsorozat őrizte meg. Zenei életük magas fokát hangszereik mutatják. Az állatéposzt megörökítő képsorozaton is Ravasz Róka hárfapengetésére lejti Mackó úr a medvetáncot. Nem egy olyan kultúrális elemet találunk náluk, amelyek a pásztornomád harcosok és anyajoqi földművesek életformáinak, szellemiségének még meglehetősen keveretlen kölcsönhatását bizonyítják. Az u r i szumir pap
