Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

gárok s velük együtt a magyarok kis elbolgárosodott ugor törzse, a Kubán és a Maeotis vidékére s kerülnek ott a magyar földről visszaözönlő hunok befolyása alá. A P o n t u s vidéken, hun befolyás alatt bontakozik ki az ugor-bolgár magyarság népi egyénisége. A hunok nyugatra özönlése első, a magyarok honfoglalása utolsó — egymással összefüggő — láncszeme annak az utolsó nagy népvándorlásnak, amely az antik világ romjain végül is Nyugati és Déli Európában a germánságot, Kelet-Európábán pedig a szlávságot juttatta uralkodó szerephez.

Meg kell még említenünk, hogy a harcos magyar lovasnép nyelvén a „ló" elnevezése nem a harcos pásztornomád türk népekkel való érintkezés révén került nyelvünkbe, hanem még a vadász-halász u g or korból való. Ez arra mutatna, hogy ezek az erdőlakó ugorok valóban maguk is az ősibb és harciasabb rokonaik elől visszavonuló pásztornomádok voltak, akik még primitívebb életkörülményeik közölt épen úgy letettek a lótenyésztésről, mint a szumir pásztornomádok új megtelepedési helyük „kultúráltabb" viszonyai között.

De távolról sem ezek az ősbolgárok voltak az első pásztornomádok, akik már a nagy hegyi övön innen megtelepedett földművesekkel kaveredtek. Harcos és állattenyésztő pásztornomádok már évezredekkel ezelőtt itt északon, Turkesztán termékeny területein leigáztak valahonnan Kelet- vagy Délkelet-Ázsiából ide, az akkor még különösen gazdag oázisvidékre nyomuló anya jogi földműves parasztokat. Láttuk, hogy minden államalakulás kezdeteegy pásztornomád arisztokrácia uralma a földműves parasztok fölött és ez az államalkotás a Krisztus sz. előtti évezredekben nemcsak a „hegyeken túl", hanem a hegyeken innen a pásztornomádok szülőhazájában is végbe ment. Ezek a pásztornomádoktól megorganizált földművesek már akkor nagyszerű öntözőművekkel varázsolták át a szteppét gazdag termőterületté. A vándor pásztornomádok csak a rénszarvas, ló és teve megszelídítéséhez értettek. Minden valószínűség szerint itt, Turkesztánban, az első pásztornomádoktól megszervezett földműves állam és a szabad pásztornomádok határterületén történt először a szarvasmarha megszelídítése, ami nem kisebb gazdasági átalakulást idézett elő a kultúremberiség történetében, mint az első állat megszelídítése.