Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata
ÁZSIA KULTÚRTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA PÁSZTORNOMÁD KULTÚRÁK ÉS PÁSZTORNOMÁD NÉPVÁNDORLÁSOK A szűkebb értelemben vett történelem, az Írásos Történelem csak mintegy utolsó fejezete, szinte beteljesülése a n a g y történelemnek, a történelem előtti emberiség életrajzának. Ezt az íratlan történelmet a leletek hagyományozták ránk. A leletek értelmezését pedig ama népek és népcsaládok megismerése tette lehetővé, akik szellemi és anyagi életükben többékevésbbé kívül állanak a mi kultúránkon, sőt általában az írásos, történeti magaskultúrákon. Kétségtelen, hogy a legelmaradottabb néptörzsekre is közvetve, vagy közvetlenül hatott a fehér emberiség kultúrája, amelyet eredeti gyökereiben keresztény-germán kultúrkörnek, mai formájában ka,pitalisztikus kultúrkörnek nevezhetünk. Ezek azonban már a nagy népvándorlás, az európai gyarmatozás előtt, más történeti, írásos magaskultúráknak, az egyiptomi, babilóniai, antik, arab, ind vagy kínai kultúráknak hatása alá kerültek. Ez a hatás az úgynevezett primitív népeknél csak amolyan egyszeres, vagy többszörös firnisz, amit a kutató analitikus kése könnyen levakarhat ősállapotuk eredeti anyagáról. A primitív népek szellemi és anyagi életének vizsgálata s az utóbbiak ószszehasonltása a történetelőtti idő leleteivel azzal az eredménnyel járt, hogy meg tudunk különböztetni bizonyos kultúrköröket, amelyek a történeti magaskultúrákat megelőzték, egy-egy centrumból indultak és áradtak széjjel akárcsak a legújabb kapitatisztikus népvándorlás, vagy a fehér emberiség világuralma. Az antik kultúra valószínűleg az első, amely Európába hatolt el és nagy messzeségekbe terjedt ki, amint azt a legújabb idők később ismertetendő kutatásai feltárták. Az’ utolsó nagy népvándorlás már a nyugati világ „szívéből'', nyugati és északi Európából kiindulva hódította meg a világot. Addig azonban úgylátszik minden korszakot nyitó népvándorlásnak, a szellemi és anyagi életet gyökeresen át