Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Kritika - Marek Antal: Gellért Oszkár: Hajnali három - Marek Antal: Kassák Lajos: Az utak imseretlenek
ségi fos mentén keletre, New-York és a világválság fészkei felé sodorja őket. Ezeknek a sorsát vetiti viszsza Dós Passos, a cselekmények bonyolult sorát meg-meg szakítva a ,,Hírszalag"-gal, ezzel a különös tipográfiával, mely végtelen eredeti módon tükrözi vissza a közélet tarka káoszát, mely a mai embert rikító újságcímek, kiabáló rádióhirek, mozihiraack alakjában körülveszi. S Dós Passos szellemarca fájdalmassá torzul, látva a kontinenst borító zagyva zűrzavart, melyben lélek-milliók vergődnek lelki elhagyatottságban, az élet s társadalom-szemléleti harc, meghasonlás és megoldatlan problémák között, és akik örömmel néznek elébe véres forradalomnak s háborúnak, mely megoldást ígér ... De nem hoz. Mert Dós Passos is hiába várja a megoldást, míg szemével mereven e sárrai, piszokkal borított emberi bűnnel terhelt s főleg tehetetlen erőlködéstől hangos földtekét nézi várakozóan és bizakodva. Föl kellene emelnie fejét a földről s arcát az ég megnyugtató kéksége felé fordítania . . . T. A. Mert nem érzik költő, a szenvedésed. Más helyen a Szegény költő c. versében így énekel: Halj hát bátran éhen . . . Játékos koboldok Szegény költő halántékán Indulót doboltok: Szegény költő úgyse lehet Soha többé boldog! Levél Babits Mihályhoz őszinte emberi szó az elefántcsonttorony esztendőkkel versenyező költőjéhez. Itt a ma színpadára lép s akkor válik inkább hús és vér poétává. Kortársaihoz való viszonyáról így énekel: Köszönöm Uram, hogy nem élek közöttük Egészen feledtem Túlnan tavaszodik. Köszönöm Uram, hogy Kortársuk lehettem. így dalol a költő elvonatkoztatoltan, az egyedülvalóság északi sarkán, választékos, egyéni művészettel. Ahol mai, ott modern színekkel, egyébként egy régi letűnt klasszikus világ felé való komor merengéssel dalol a magány keresztje alatt, az elhivatottság szent ihletével hűvös, költői arculatán. Marék Antal. Gellért Oszkár: HAJNALI HÁROM. Egy klasszikus világ műveltségébe beszorult intelligens lélek meditációja Gellért költészete. A klasszikus világ szélcsendjében s a mai problémák forgatagában mereng és a lélek hintóján az egekig lendül, a valóság felett csak éppen átsuhan, de mellette időt nem tölt. Űjabb kötete nem jelent forradalmat, poezise kijegecesedett világszemlélet, kifejezési formája tökéletes. Verseinek témája túlságosan elágazó érdeklődésű ahhoz, hogy költői munkásságának évfordulóján holtbiztonsággal megrajzolhatnánk a költő -oeuvrejét. Gellért vérbeli, legszebb versei ebben a kötetben a költőről szólanak. Mintha újabb dalaiban többször mérlegelné rendeltetését s közben bús dolgokra döbbent volna. S futsz, uccák során futsz, kigyulva, lobogva égve A Tükörrel (amit úgy hivsz: örök Művészet) És íeiemelt karokkal úgy tartod eléd, Hogy őrültnek hisznek a járókelők Kassák Lajos: AZ UTAK ISMERETLENEK. Nyugat kiadása. Kassák Lajos szociális író s így nincs egyetlen regénytémája sem, amelybe szociális elgondolásait több-kevesebb sikerrel el ne helyezné. Az utak ismeretlenek c. legújabb regénye úgy indul, hogy az olvasó két különös ember találkozásának mesteri rajzát kapja. Mert a vándor Pregöl Dániel és a nőiességében túlérett Júlia nem mindennapi lelkisége, társadalmi beállítottsága olyan lehetőségeket nyit meg az író előtt, amelynek kihasználása, művészi feldolgozása s végső megoldása még olyan művészi kvalitású ember számára is érdekes és nehéz feladat, mint Kassák Lajos. Más kérdés azonban az, hogy miképpen sikerült az írónak ezt a feladatot megoldani. Kassák Lajos el nem mulasztotta annak kihangsúlyozását, hogy a vándor Pregöl Dánielből Júliával történi házassága után azonnal kiütközik szo
