Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Possonyi László: Az új magyar történeti regény

Erdély magyarságának nevelője és prédikátora jut inkább előtérbe. IV. Béla korát írja le, de különösen a regény elején a nemzetiségi kérdésen és a magyarság európai sorsán vitatkoztatja a magyar urakat és nem látszik sokat törődni azzal, hogy regényének egyes passzusai így első pillantásra anakronisztikusnak hatnak. Maga a regény tragikuma, az alakok belső életének kiváló rajzolása azonban hamarosan elfelejtetnek velünk minden anakronizmust és amire megszoktuk a regény stílusát, annak hatalmas belső ereje magával ragad s nem enged többé helyet aprólékos kifogásoknak. A regény, amint már említettük, egy nagy trilógiának első része. Egyetlen személyben, IV. Béla alakjában összpontosította össze Makkai Sándor az Európába sodródott magyarság egész problémakomplexumát. Ö is Erdélyből írja a magyar történelmet, mint Kós Károly is, aki hacsak lehetséges, Erdéllyel hozza kapcsolatba Szent István működését. Makkai is Béla király ama korszakát írja le a xfáltoskirályban, amikor Béla mint apjától eltaszított, kegyvesztett ember Erdélyben mint „kis király" készül az uralkodásra és kis udvartartása körében megfeszített erővel lesi, hogy mikor kerül reája a sor, hogy mikor veheti kezébe a romlásba jutott ország gyeplőinek igazgatását. Magyarországon II. Endre romlott udvara kormányoz. Apodfia Dénes nádorispán és Barcfia Miklós kincstárnok kapzsi kormányzása szerecsen és izmaelita adóbérlők fosztják ki a népet s a szókimondó, erősakaratú Bélának menekülnie kell ebből a megromlott környezetből. Lent Erdélyben megismeri a magyarság ősibb életformáit, a székely haditudomány ázsiai eredetű és nyugati formáktól meg nem rontott ősi erejét, és különböző jelekből értesül arról, hogy a magyarságot Kelet felől fenyegeti a sárga rém, egy eddig soha nem ismert veszedelem, amely a keleti rokonnépeket, az Etelközben maradt magyarságot, a kunokat és a bessenyőket már sorban elseperte és most Magyarországot készül letiporni, hogy hatalmát egyik óceántól a másik óceánig terjeszthesse ki. Makkainál is felmerült István királynak legendáshírű erdélyi édesanyja, Sarolta alakja, aki a székely néphit szerint ott él Erdély havasai között most is és segítségére siet népének, amikor az nagy veszedelemben van. Sarolta egy mithikus jelenésben figyelmezteti késői utódját, Bélát, a Kelet felől közelgő veszedelemre, és Béla,