Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Juhász Vilmos: Ázsia, egy világrész kultúrtörténete
ÁZSIA, EGY VILÁGRÉSZ KULTÚRTÖRTÉNETE SIVATAG ÉS PUSZTA. (1.> „Ex Oriente lux" — „Keletről jön a világosság." Az emberiség nagy népvándorlásainak, szellemi áramlatainak Ázsia a bölcsője és mégis ennek a földrésznek élettörténetét ismerjük talán a legkevésbbé. A napsugarak játékát kitárt szemmel követhetjük a földi élet jelenségein, a víz tükrén, a fák lombjain vagy a házak falán, de csak káprázva, félig behunyt szemmel tudunk a fénysugarak forrásába, a napba nézni. így van ez a szellem nagy fényforrásával, Ázsiával is. Itt minden kiforratlan, alaktalan, gomolygó, kaotikus élet maradt, ami másutt határozott alakot öltött, rétegekben rakodott le, vagy az élet új, tisztán felismerhető mintájává szövődött. Ázsia élete soha nem öltött egészen határozott alakot, soha nem rakodott le élesen, elkülöníthető rétegekben, a kulturális elemek szálai nem szövődtek össze egészen határozott, minden egyébtől eltérő mintákká. Az alakok és formák elhomályosultak, eloszlottak és átalakultak mint az álom képei. Régi és új nem helyezkedett rétegesen egymás fölé, a régi csak megkövesedett külső takarót vont maga körül és ez alatt tovább izzott-forrott, tovább élte majdnem változatlanul a maga évezredes, évtizezredes életét, mint a föld mélységeseinek erői,, a föld felszínének takarója alatt és ennek a forrongó mélységnek zűrzavarában már új csírák bontakoztak, új teremtő tüzek gyultak. Az emberiség itt élte gyerekkorát, ma pedig elöregedett világrésznek nevezzük és néha megállapítjuk, hogy végleges, gyógyíthatatlan aggori gyengeségben szenved. De Ázsiának ez a gyermeksége és ez az elöregedése nem egyszeri. Ázsia a történelem örök gyerekkora (>s örök öregkora. Gyerekkor és öregség pedig sokszor hasonlatosak egymáshoz. Mind a kettő a titokzatos átmenetnek némiképen határozatlan és bizonytalan állapota, az egyik jön valahonnét, a hová a másik visszatér. Mind ai kettő utal valami felé, ami túl van az érzékelhető élet határain és keretein. Ázsia története is ilyen örök átmenet, ilyen állandó utalás a „túlsó partra". Ez a történelem szakadatlan születés.