Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Féja Géza: Az új magyar középiskola
nünk annak, hogy Hóman Bálint középiskola-gondolatában ez a „magyar tudat" szólalt meg. A magyar középiskolának alig voltak eddig „nemzeti tárgya i." Az irodalom tanítása két esztendőre szorítkozott s három évet raboltak el a stilisztika-retorika-poétika ósdi lomtárával. S a diák a magyar irodalom-oktatás szűkre szabottsága árán sem jutott világirodalmi ismeretekhez. A magyar történelem három esztendőre szorult s ugyancsak három esztendőt kapott az ú. n. „világtörténelem", mely tulajdonképen a „német-római birodalom körül forgó európai történet" volt. A földrajz teljesen elhanyagolta a néprajzi ismereteket. A latin nyelv nem vette figyelembe a magyarországi latin irodalom jelesebb termékeit. A reform ezeket az óriási hiányokat kívánja pótolni s a megújhodás útját megnyitja. A magyar nyelv oktatása terén ki akarja küszöbölni a megkövesedett stilisztika-retorika-poétikát, négy évig fog tartani a magyar irodalomtörténet oktatása világirodalmi ismeretekkel kapcsolatban. A történelem-tanítás gerince a magyar történelem lesz s hátterét fogják alkotni a véle kapcsolatos világtörténelmi események. A történelem keretében fog helyet foglalni azután az állami, gazdasági és társadalmi élet jelenségeinek ismertetése. A néprajzi ismereteket pedig a földrajz tárgykörébe akarja illeszteni. Félünk, hogy a néprajzi ismeretekből keveset fog a földrajz-oktatás felszívni. Pedig végtelenül fontos, hogy a fiatalság minél szélesebbkörű néprajzi ismereteket kapjon, mert ez a legközvetlenebb út népe felé. A modern nyelvek oktatásánál ki akarja küszöbölni a reform azoknak a német, vagy francia, vagy olasz gyermekeknek élvezetére szolgáló régi műveknek az olvastaitását, melyek a magyar gyermekeknek csak keserűséget és kínlódást okoznak. A nyelveket pedig „mint nyelvet" akarja taníttatni. A természettudományi ismeretek tanításánál nem adattömegek elsajátításán, s meddő levezetéseken lesz a hangsúly, hanem a tanuló általános természetismereti tájékozódásán s „a természeti jelenségeknek és természettudományi elveknek a nemzet gyakorlati életével való összefüggéseinek" a megvilágításán. Úgy itt, mint pedig a modern nyelvek oktatásánál tehát a gyakorlati cél domborodik ki. Az új magyar középiskola legfőbb célkitűzése tehát
