Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - A Mikszáth Kálmán regénypályázat eredménye
a korban élnek, szenvednek, küzdenek, mulatnak. Fenségesen hat a trónterem jelenete, amikor a spanyolok bevonulnak a terembe . . . micsoda férfiasság, micsoda plasztika, milyen graciózitás, mennyire spanyolos a csoport. Szinte sajnálja az ember, hogy nincs közöttük! A színészek, természetesen legelején Greta Garbó, John Giibert, lan Keith, Lewis Stone mind ragyogó, művészi, nemes, emberi. Ezek a színészek nem a felvevő gép előtt állanak, nem hallják a berregését a gépnek, nem zavarja őket az ezervoltos lámpa fénye, nem hozza ki a hangulatukból semmi . . . ezek élnek, ezek szenvednek, ezek beszélnek úgy, hogy a leggyengébb angol is megérti angol szavukat, mert tisztán, értelmesen, minden póz nélkül juttatják el érzelmeiket hozzánk. A film művészete sohasem éri el az élő színpad közelségének hatásait, de Krisztina királynő filmje megbékéltet bennünket a film pusztító hatásaival, mert ilyen filmek előállítása, előadása, mindig a művészet oltárának szépségeit hozza elénk. ö . . . . n. Csibi. Gaál Franciska sikere ebben a filmben kiegyenlítette a Vígszínházban előadott Vörös bestia vígjáték bukását. Vagy helyesebben, nem Gaál Franciska bukott meg mint színésznő, de megbukott a vígszínház darabja. Csibi című hangosfilm nem elsőrangú alkotás, pedig az amerikai Universal filmgyár bécsi telepén készült. A filmet Joe Pasternak produkálta, aki magyar származású és ő vitte Gaál Francziskát is a filmhez. A vígjáték kitűnő munka, a régi Csibi vígjáték alapeszméjéből indul ki. Itt is férjhez akar menni a fiatal anya és kénytelen jövendőbelijének azt hazudni, hogy leánya csak 10—12 éves. Valójában nagyon népszerű párisi primadonna. A primadonna hazaérkezik édes anyjához és segíteni kíván rajta, amikor vállalja és meg is játssza a kis leány szerepét. Kedves, mulatságos jelenetek zsúfolódnak egymásra; Nóti Károly tolla pompásan vezet bennünket a mulattatás mezején. A színészek kitűnőek: Gaál Francziska igen bájos és finom a groteszkségben is, — művészi Lepoldine Konstantin az anya szerepében és Hermann Thimig kedves, mulatságosak Halmay Tibor, Anton Edthoffer. Brodszky Miklós két zeneszáma ismét megtalálja az utat a közönséghez. Ami kifogásolható a filmben, legfeljebb csak a képek merevsége. Egyebekben a film megérdemelte a zajos sikert. Ö. A MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYPÁLYÁZAT EREDMÉNYE Irodalmi körökben nagy érdeklődés előzte meg a Mikszáth Kálmán regénypályázat döntését, amely március 6-án került kihirdetésre. A bírálóbizottság gondos mérlegelés után arra az egyhangú véleményre jutott, hogy a díjat ezidén ,,A Salakmosó** című „Mecsek" jeligéjű regénynek Ítéli oda. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a pályázat nyertese Gergely Márta pécsi írónő. A díjnyertes regényírónőt a Pantheon kiadóvállalat sürgönyileg értesítette az eredményről. A regény a mai fiatalság, az örök fiatalság könyve. Egy magyar kisváros fiatalembereiről szól, mindennapi és mégis rendkívüli emberekről, akik az ifjúság törhetetlen erejével szállnak szembe a kilátástalan jövővel. Gergely Márta mindössze 20 esztendős és néhány éven át, mint szövőmunkásnő dolgozott az egyik pesti textilgyárban. Ez a regénye az első nagyobb terjedelmű írásműve, ezenkívül mindössze egy-két apró írása jelent meg a budapesti és pécsi napilapokban. „A Salakmosó", ez a különös hangú és mégis minden szavában realitáshoz kapcsolódó regény még április hó folyamán megjelenik könyvalakban. A fiatal írónő ezzel a könyvével beérkezett a mai magyar: irodalom legkiválóbbjai közé.
