Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - (sz.v.): Folyóiratszemle

FOLYÓIRATSZEMLE

Nyugat. Március 1-ei számban Schöpflin Aladár Móricz Zsigmond Budapesten című cikke érdemel említést. Vagy harminc évig járta az országot, a Felvidéket, az Alföldet, Kiskunságot, Nagykunságot, Debrecent, a Tiszahátot . . . Hosszú, hosszú utazás után megérkezett Budapestre. Megírta első Budapesten játszó, budapesti tárgyú regényét, Az asszony beleszól címmel. A következő számban Dienes

Valéria

adott hatalmas tanulmányt Az intuició kérdéséhez címen. A nagy felkészültséggel megírt közlemény az intuició mibenlétét, értékét, alkalmazását, s tudományos, valamint metafizikai használatát tárgyalja. A kritika rovatban Tersánszky 3. lenő: Kakuk Marci az édeni csirkefogó című kötetét s Szabó Lőrinc verseskötetét ismerteti hosszabb kritika.

Magyar Kultúra. III. 5. Csóka lajos Az ifjúság problémájáról ír. Nem lehet az ifjúság problémáját kizárólagosan kenyérkérdésnek felfognunk. Az ifjúság lelkében, még a kenyérkérdésen túl is nagy átalakulás van folyamatban, amely bizony sokszor homlokegyenest ellenkezik azok lelkiségével, akik mint a liberális kor neveltjei és leszármazói maradtak -meg vezető pozícióban s mint egy csődbe jutott világfelfogás képviselői, nem értve meg egy alakulóban levő korszak új irányait és igényeit, elavult elveik ócska formáiba akarják gyúrni továbbra is az élet új fakadó erőit. Ugyanezen számba Molnár Lajos írt szellemes levelet Szabó Dezsőhöz abból az alkalomból, hogy újra megjelent mint előadó a Zeneművészeti főiskola nagytermében. III. 20. Nyisztor Zoltán érdekes szempontból tárgyalja a hitleri mozgalmat. A szerző szerint Mussolini a forradalomnak bizonyos hősi nimbuszt szerzett, utána apró epigónok tülekednek a forradalmi jelzőért. Hogy Hitler és a hitlerizmus megérdemli-e a forradalmár és a forradalom jelzőét, pláné hősi vagy megtisztelő értelemben, afölött lehet vitatkozni. A szerző idézi Dietrich

von

Hildetorand professzor véleményét, aki így fogalmazta meg a német forradalom lényegét: Dér Sklavenaufstand des Subalternen gégén den Geist.

Lit éra túra. III. 1. Boritéklapján arról a szenzációs hirdetésről számol be, amely egyik nagy alföldi megyeváros széles utcájának egyik kirakatában olvasható. Egyik könyvesbolt Könyvek kilóját 1 P. 50 fillérért kínálja. Suka Géza Horátius születésének bimilienáriumának megünneplésére való készülődésről ír. Az Aurea mediocritas szerzőjének ünneplését hivatalos részről bizonyos, az ifjúság előtt Ismeretlen lesbosl versek miatt nem ajánlja. III. 14. Vezető helyen Bállá Borisz az írói tekintélyről ír. Egy visszamaradt, elfogultságoktól és avult előítéletektől eltöltött világ folytonos és alázatos propagálása hogyan is növesztené a szellem tekintélyét a tömegekben? A hivatalos tekintély rendesebb dolog, mint a magyar kúltura dicsőségének gyártása: amaz el ér az emberek bőréig, emez nem. Érdekes beszélgetést közöl még ez a szám Pintér Jenővel, aki a napokban készült el hatalmas irodalomtörténetének hetedik s egyben talán utolsó kötetével is. Ebből az interjúból megtudjuk, hogy ez a hét vaskos kötet 33 év alatt készült el. Ebben a számban ír Gergely Márta, húszéves munkásleány, írását, aki a magyar Goncourt díjat a Mikszáth díjat nyerte el A salakmosó c. regényével.

Korunk szava. III. 1. Főbb cikkel: Ijjas Antal: Egy eljövendő ország, Eckhardt Sándor: Az áldozat költészete, Széchenyi György gróf: Ifjúság és jövő stb. III. 15. Kiemelkedő tanúlmány Túri Béláé A történelem útja címen. Aradi Zsolt Kelet népe és az európai forradalom. Az új európai forradalom győzedelmes szekere elé minden nemzet tud adni egy-egy váltott lovat. Csak mi nem. Nehéz idők várnak az európai emberiségre, kaszárnyákba lökik, de Európa szívesen fogadja el egyidőre a priccset s a profuntot, mert tudja, hogy ez a büntetés a korlátlan liberalizmusért.

Napkelet. A gazdag irodalmi rész mellett két jelentős cikk látott