Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai
gét, ezért kellett külföldre menekülnie és most Eugén Düringet, Kiszeljevnek ezt az önfeláldozásból támadt alteregóját fogják be az orosz hatóságok. Eugén halálfélelmek közt megy a GPU börtönébe, mert azt hiszi, hogy vallásos propagandájának jöttek nyomára s tudja, hogy ezért a legrettenetésebb vallatásoknak és kínzatásoknak fogják alávetni. Azonban ennél sokkal kisebb a bűne a szovjet szemében, csak a feleségét ölte meg őszerintük és ezért csupán néhány évi fogság jár, nem is a legszigorúbb börtönben. És Eugén Düring végig éli ezt is, Szibériát, a fogolytábor járványait, azután az erdőirtást a sarkvidéken, amíg Finnországon keresztül hazamenekülhet. Mert minden szenvedésén, önfeláldozásán keresztül egyetlen emberi szál köti még, egyetlen egocentrikus vágy: az a szerelem, amit menyasszonya iránti érez. De ezt is le kell vetkőznie. Fogságának hosszú évei alatt mindenki azt hiszi róla, hogy régen meghalt és menyasszonya már régen asszony, mikor hazaér. Eugénnek, aki a hitéért ekkora önfeláldozást vállalt, aki levetkőzött már minden kispolgári tapadást, minden anyagiasságot és földi ambíciót, aki égy másik, földöntúli világ győzelméért harcolt, teljesen végig kell mennie azon az úton, amin megindúlt. Utolsó erejével még beledobja magát abba a harcba, amit a német katolicizmus a proletárok lelki megmentéséért folytat és a qazdag, tehetséges Eugén Düring Krisztus kedvéért és Krisztus gondolatáért egy bányaszerencsétlenség alkalmával, hogy megmutassa a munkásoknak, mire képes az igazi hit és az igazi szeretet, az igazi kereszténység és az igazi szolidaritás, egy bánya mélyébe száll le a mentőcsapattal és ott is leli kínos halálát, melyben enyhülést talál. A „Jesuiten, Spiesser, Bolschewiken" nem a megszokott formában regény, de epikus mű olyan értelemben, mint ahogy Homeros lliasa is megmutatta az akkori világnak a képét. Itt a három front harcol egymással. A két első front a bolsevisták és a nyárspolgárok, akik mindketten halálos ellenségei az igazi kereszténységnek, a merev földiségtől megszabadítani akaró krisztusi tanoknak. A bolsevizmus gépies állattá akarja lealacsonyítani az embert, amely mint egy hatalmas állambálvány géprészecskéje csak fal, születik, szaporodik és a vezetőktől megszabott kötelességeit teljesíti, hogy a materializmus diadalára néhány évtizednyi kollektív munka után sírba szállhasson. A nyárspolgár, ha európai értelemben kis