Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Gömöri Jenő: Pubi és Teo

gőgös. Csak akkor elevenedik fel és támad, ha a két angoramacskánk nagyon szemtelenné lesz és el akarja kaparintani a Teónak szánt egyik-másik falatot. összes ismerőseink nagyon megszerették, pedig nem barátkozik közülük senkivel. Alig ugat. Azaz mégis, de csak egy határozott és csodálatos okból. Mindjárt a megérkezésünk utáni első napokban azt a megfigyelést tettük, hogy különös előszeretettel tartózkodik az egyik szobában. Gyakran leltük a szoba ajtajánál, bebocsátást kérőén. Először szeszélynek tartottuk az egészet. Nemsokára azonban megfigyeltük hogy a szobában mindig eov- és ugyanannál a szekrénynél szaglászgat és foglalatoskodik, s ha megúnja, lekuporodik a szekrény elé. Amikor aztán egyszer az ő jelenlétében kinyitottam a szekrényt, egyszerre mintha megvadult volna; ráugrott, szinte reszketett izgalmában, mígnem erős és tartós ugatásban tört ki. Ezt szekrénynyításhoz mindig megismételte. Hetek múlva ez a rejtély is megoldást nyert. Egyszer kitakarítottam a szekrényt Teo segédlete mellett s kivettem az Annytól évekkel ezelőtt kapott ezüst róka boát. Teo neki esett és a szó teljes értelmében csókolgatta a piros nyelvével és egy világért sem akart tőle megválni. Azóta kínt tartom a prémet, a falon függ és Teo következetesen odaül eléje, áhítatosan nézi, szinte imádja és az alatta készült fekhelyén tölti az éjszakát is boldogan, nyugodtan. Ezt Annynak ne is mondjátok el, szegény, biztosan szomorúságot okozna neki hűséges kis kutyájának ilyen ragaszkodása."

Végezzük a történetet Pubival, aki még mindig betege volt az utóbbi hónapok eseményeinek, de a leikébe költözött keserűség most már láthatóan engedett és a kedélye fokozatosan fölmelegedett. Elevenebbé és vidámabbá vált. Némi joggal meg lehetne talán állapítani, hogy ez abban a mértékben történt, amilyenben derengeni kezdett az agyában, hogy napról-napra növekvőben van a jelentősége, amit már az egyre fokozódó melegségből is megérzett, amellyel Anny kisasszony és a többi családtag elárasztotta.

A szeretet bősége áradt most feléje. A Teo utáni gyász és a Teo iránti szeretet szintén őreá szállott át, mint örökség, Anny kisasszony és a többiek most, mondhatni, kétszeresen szerették és becsülték.